Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 5-6. szám - Meg támadhatja-e egy részvény tulajdonosa a r. t. közgyűlési határozatát? Közgyűlés előtt részvényt szerző gyakorolhatja-e a megtámadási jogot?

r. K. a részvényjog itt felhasználható paragrafusait és egyelőre félretolja az életűt, a valóságot, amit nem tartunk helyesnek. Mindezt csak abból a jegyzőkönyvből tudtunk magunknak következtetésként levonni, amit például a legutóbb megtartott évi rendes közgyűlésről felvettek. Arról nem is beszélünk, hogy az ezen résztvett kisrészvényesek valóban a pénzük után futnak és ezért leszállítjuk az ott felhozott érveket és állításokat arra a mértékre, ahol számolunk ezzel az elkeseredéssel, illetve az ez által felvettt gyanúsításokkal s nem vesszük ?zt egészében megfelelőnek. Azonban akad egy pont, ahol mégis gondolkodóba kell esni a kívülálló és objektíven gondolkodó embereknek is. Mert például ott, ahol a kisrészvényesek hangos képviselője egyre-másra tiltakozik bizonyos formalitások ellen, amelyek végül is a törvényben lefektetett elvek alapján legálisak, s minden tételnél névszerinti titkos szavazást kért, vagy ellenezte például azt, hogy a felügyelőbizottság tagjai ismét azok legyenek, akik a P .K. útján majorizálják a közgyűlés határozatait, avagy hogy ennél a bukott intézménynél is tiszteletdíjat kapjon a felügyelőbizottság, mégpedig sz elnök 1000 és a többiek 500 pengőt fejenként, mindez nem lényegbe vágó, Azonban akkor, amikor komoly indítványokat nem enged szavazásra, vagy egyáltalán tárgyalásra a közgyűlés elnöke a P K. nevében, azt már mi is kell, hogy kifogásoljuk. Hiszen valami alapja kell, hogy legyen ezeknek az indítványoknak, ha a közgyűlésen elnöklő P. K. igazgató a következő indokolással zárkózik el a tárgyalás elől: »A helyes pervitelhez fűződő érdekek azonban a per anyagának nyilvános megvitatását k'vánatossá nem teszi.« » . . . a közgyűlés nyilvánossága előtt való jogi analizálása útján ütőkártyáinkba nz ellenfélnek betekintést engednénk.« / Hát — felfogás dolga ugyan — nekünk e tekintetben egészen más a felfogásunk. Más pedig azért mert itt mi már 9 évvel a bukás után, titht k és rejtélyek nem lehe(n?k, most már igazán megérett a helyzet ahhoz, hogy tisztán lássanak úgy a károsultak, mint a magyar közgazdasági élet, valamint az illetékes körök és mindezeken felül a tövényhozás. Utóvégre nem babra megy a játék akkor, amikor mintegy 10 millió pengőnyi károsultról van szó és ahhez ezek után kétség sem fér, hogy a Földhitelbank ügyei körül súly~s mulasztások történtek. Hogy kiknek a részéről, ezt kell tisztázni, és teljesen felesleges odáig kihúzni az ügyket, hogy a büntethetőség az összes vonatkozásaiban elévüljön. Lehetnek ügyes jogászi fogások, azonban ilyesmiknek nincs kelyük ott, ahol már közügyről van szó ési nempediíí valamelyik élő és működő vállalat abszolút privát ügyeiről. Be keli látniok az illetékeseknek is, hogy ennek a káros fekélynek, amelyet még ma is a bukott Földhitelbank ügye a magyar közgazdasági élet testén jelent, el kell tűnni és ehhez nem kell semmiféle taktika, vagy jogászi köntörfalazás, bújkálás. Sempedig az elévült részvényjognak a védbástyái. S főleg csadálatos ebben az egész ügyben az, hogy égy olvan fontos állami intézmény, részéről történik mindez, mint amilyen a Pénzintézeti központ. \ kérdés igen fontos és legközelebb részletesen foglalkozunk annak minden részével, különösen az' u. n. poroszkai birtokeladás ügyeire vonatkozólag, amire ezek a dodonai kijelentések hangzottak el a P. K. igazgatója részéről. Az Országos Földhitelintézet nagy eredményei A múlt hó 24-én tartotta meg évi rendes közgyűlését az országos Földhitelintézet, amely új intézmény Reményi-SchneU >r Lajos dr. országgyűlési képviselő vezetése alatt í-z'nte rekorderedményt ért el a mult üzletévben. Óriási jelentősége van anaak ,hogy az összeolvasztott intézetek ilyen rövid idő után olyan egészséges irányba fejlődtek, mert hihetetlen gyorsasággal kapcsolódott bele az agrárkérdéseink helyes irányú fejlesztésébe, fontos feladatainak mindjárt meg tudott felelni, ez feltétlenül Reményi-Schneller vezérigazgató tevékenységének köszönhető, aki elsősorban is bankember és nem bürokrata^ aki ügyesen tudta intézményét beleilleszsteni a' nehezebb bürokrácia és az életbe. Ennek tulajdonítható az, hogy ilyen rövid idő alatt szép eredményeket mutathat fel. Ha végigtekintünk ezeken a számokon, akkor nemcsak a hozzáértők, Ihlanem a laikusok is csak elismerhetik ennek a nag ymunkának a jelentőséget és kitűnő eredményeit. A kiadott mérleg szerint az elmúlt üzletévben 608.000 pengő tiszta haszon mutatkozott. Az 1937. év folyamán részben saját ingatlanaiból, részben parcellázási megbízások alapján 14.570 kat. holdat adott el az intézet 1623 vevőnek. Emellett a földmívelésügyi minisztérium által reáruházott elővásárlási jog alapján, valamint a Telepítési Alap megbízásából 2849 vevőnek 12.512 holdat adott birtokba .így tehát összesen 4472 gazdának 27.082 katasztrális holdat adott birtokba, ami nagyon szép teljesítmény egy év alatt. Az újpesti nagytakarítást ne fogják úgy fel, hogy ez az új alispán politikai felfogásának a következménye lenne. Nem, ez logikus következménye annak a felhalmozódolt sok-sok elintézetlen ügynek, ami mind nem kerülhetett kitisztításra és elintézésre addig, amíg nem történt mindkét oldalon meg a rezsimváltozás. Csak emlékeztetni akarjuk azoka';, akik olyan hamar felejtenek, hogy nem is olyan régen nagy nótákat fújtak Újpesttel kapcsolatban azon a címen, hogy »ott, ahol az Is^er vize zúg« . .. 44