Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 25. szám - Rendelet a parlagon hagyott mezőgazdasági ingatlan tárgyában - Svájc új büntetőtörvénykönyve

Svájc új büntetőtörvénykönyve Évek óta van nálunk is tervbevéve a büntetőjogunk reformja, vagy követelik állandóan bizonyos oldalról, különösen azóta, amióta a változott gazdasági berendezkedés nap-nap után veti fel az újabb és újabb problémákat a bűnözés terén. A szélsőjobboldali politikai mozgalmak sokszor hangoztatják azt a felfogásukat, hogy a Csemegi-kódex túlontúl liberális a gazdasági, intellektuális bűnözéssel szemben, sőt komoly szakemberek is szeretik bizonyos vonatkozásban kifogásolni a Btk-t. így pl. egyik mezőgazdasági kamarai igazgató évekkel ezelőtt ezt a kitételt használta cikkében: „ . . . a büntetőtörvény könyv a virtuskodó falusi legényeket sokkal nagyobb büntetéssel sújtja, mint az úgynevezett intellektuális bűnöket, káros ügynököket, csődbe, bankbukásba vivő rosszindulatú egyéneket . ." Lehet, hogy az új külgazdasági átalakulása új bűnlehetőségeket szült, amelyek az intellektuális bűnesetek körébe tartoznak, amelyek a Csemegi-kódex megalkotásánál még nem voltak olyan sűrűek és károsak, mint ma. Ebből a szempontból az új svájci büntetőkódex máiidomul az új időkhöz, mert nagyobb súlyt fektet a kártérítésre és jobban védi a károsultakat. Mert ott, ahol a pénzbüntetés maximumát 20 ezer frankban állapítja meg, lehetőséget nyújt a bíró számára, hogy ezt túllépje, ha a bűncselekményt nyereségvágyból követték el. Ezen túlmenően igen érdekes újításul szolgál ennél a pontnál az is, hogy amennyiben a bűncselekmény a sértettet érzékenyen érintette és ennekfolytán anyagi nehézségekbe került, úgy a bíró az elítélt által fizetendő pénzbüntetési a sértett részére kiutalhatja. Maga a kódex csak 1942 január 1-én fog életbelépni és a mű 3 főrészre oszlik, 401. §-bóI áll. Keletkezésének egészen speciálisan lokális története van, amenynyiben köztudomásúlag a svájci szövetséges államok három fő népcsoportból állanak kantononként, úgymint frnacia, olasz és német. Minden ilyen népcsoport a rokonnemzetének a büntetőjogát vette át annakidején és megtartotta annak hatásait mindmainapig is, pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kantonoknak saját autonómiájuk volt a büntetőjog alkotására is. így aztán érthető, ha már sok évtizeddel ezelőtt felmerült az a kívánság, hogy bizonyos egységesítés történjék. A mostani kódex előmnkálatai közel negyven évvel ezelőtt kezdődtek meg és igen alapos mlnkát vágeztek vele. Magának a kódexnek az alapelvei nem különböznek az általánosan ismert mai büntetőkódextől, kivéve a legújabbkori német gyakorlatot, amelyből semmit sem vett át. Említésreméltó még az is, hogy bennefoglaltatik a rehabilitáció is. Ezt kétféleképpen ismeri a törvény. Az egyik abban ájl, hogy akit mellékbüntetésként politikai jogainak felfüggesztésére, vagy hivatalvesztésre ítélt, annak a bíróság visszaadhatja e jogokat, ha magaviselete ezt indokolttá teszi, jogvesztést kimondó ítélet már legalább két év óta végrehajtás alatt áll és az elítélt az okozott kárt megtérítette. A rehabilitáció másik módja az elítélést kimondó ítéletnek a bűnügyi nyilvántartóból való törlése. Ezt a bíróság akkor rendelheti el, ha a fegyház vagy dologházi őrizet végrehajtásától 15, más büntetés végrehajtásától legalább 10 év eltelt és ugyanazon körülmények fennforognak, amelyek a fenti mellékbüntetések hatályon kívül helyezését lehetővé tették. Azonban itt is nagy súlyt helyez arra a kódexre, hogy a tettes a sértettnek okozott kárt megtérítse. Egyébként erről az új büntetőkódexről igen érdekes és kimerítő értekezés jelent meg a „Magyar Jogi Szemle" decemberi számában Auer György dr., kir. főügyészhelyettes tollából — amelyből fenti kis szemelvényeinket is vettük, — ahol a tőle ismert nagy tudásával általános és bő ismertetést nyújt erről az új jogalkotásrólRendelet a parlagon hagyott mezőgazdasági ingatlan tárgyában Nem haladhatunk el szó nélkül a nemrég megjelent 8730/1938. M. E. rendelet mellett, miután köztudomású, hogy ezt a rendelkezést éppen egyik földbirtokos-törvényhozó esete miatt kényszerült a miniszterelnök kiadni. Nem azon van most ebben az esetben a hangsúly, hogy az illető földbirtokos egyben országgyűlési képviselő is, hanem azon, hogy elmúltak már azok az idők, amikor valamelyik földbirtok tulajdonosa azt csinálhatta a földjével, amit akar, még akkor is, ha nem csinált azon semmit. Ma már nem indifferens sem az ország gazdasági életére, sem pedig a mezőgazdasági népességre, hogy a földek mikor és hogyan vannak megművelve. Elmúltak már azok a szép középkori idők, amikor a földtulajdonos teljes ura volt tulajdonának. Maga a rendelet egyébként kimondja, hogy amenynyiben a tulajdonos ingatlanát egy gazdasági évet meghaladó időn át részben, vagy egészben műveletlenül hagyja s megmüveltetéséröl a miniszteri felhívásra a megszabott határidőn belül nem gondoskodik, a miniszter kötelezheti, hogy ingatlanát, vagy egy részét haszonbérletek alakításának céljára legfeljebb 6 évi időtartamra az államnak, vagy az állam által kijelölt szervnek átengedje. Ezt kissé enyhének találjuk, mert felfogásunk szerint a G év igen kicsi idő és a közérdek ma már mást kíván tulajdonképpen. Mégpedig a teljes és azonnali kisajátítást. . . . Erkölcsös az, aki alkalmazkodik a társadalom hatalmi viszonyaihoz, erkölcstelen, aki azokkal szemben ellenállást fejt ki. Mivel a társadalom hatalmi viszonyai az idők folyamán változtak (ma már, a rohanó korban, sokszor hetenként is! A szerk.) elég gyakran megesik, hogy ugyanazokat a személyeket és cselekvéseket ma dicsérik és csodálják, holnap utálják és megbélyegzik . . . (Menger: Uj erkölcstan.) 187