Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 23-24. szám - A közigazgatás korszerű problémái - Pestvármegye jó példával jár elől!

Hogy ez mennyire nem jelentéktelen, csak utalnunk kell éppen ennek a bányának az üzletvezetési és mér­legkészítési módjára, ami egymagában is elegendő, hogy azonnal szüntessék meg a jelenlegi formát. Egyébként, amióta vitéz Endre László lett Pest­vármegye alispánja, azóta készül valamilyen változás a bánya ügyében is, mert még nem tartotta meg ed­dig a közgyűlését sem, bolott az alapszabály szerint legkésőbb minden év április 30-ig kell a közgyűlést megtartani. A bánya igazgatósága halasztást kért a kereskedelmi minisztériumtól a közgyűlés megtartá­sára, amit meg is kapott ezév július 30-ig, de ennek lejáriával sem történt még semmi intézkedés. Mi en­nek az oka? k közigazgatás korszerű problémái Közigazgatásunk racionalizálása, korszerűvé té­tele iránt a munkálatok évek óta serényen folynak E munkálatokkal kapcsolatban kezdettől fogva az volt a vezető elv, de a követett gyakorlat is, hogy mi­után a Közigazgatás-raconalizálási Bizottság az egyes problémákat gondos adatgyűjtéssel minden oldalról megvilágította s az adatok alapján konkrét javaslato­kat is dolgozott ki, a belügyminiszter az előterjesztett kidolgozott emlékiratot egyik kiadványában a nyil­vánoság elé bocsátotta, hogy ezáltal lehetővé tegye és biztosítsa a kérdésnek az érdekeltek részéről való minél szélesebbkörű megvitatását és mérlegelését, így történt ez a tanyai közigazgatás feltárása alkal­mával ,,A tanyai közigazgatás rendezése" című kiad­vánnyal, a községi közigazgatás minden részletének kivizsgálása alkalmával, „A mai magyar község" cí­mű kiadvány megjelentetésével, vagy „A mai magyar közigazgatás" című kiadványban, amely az egész magyar közigazgatást érintő kérdéseket tárta fel, vagy a „Jogszabályok közzététele" című kiadvány­ban, amely a törvények és a rendeletek közzétételé­nek racionalizálására tartalmaz egészséges javaslato­kat, végül a „Közigazgatásunk racionalizálásnak eredményei" című kiadványban, amely szemléltető ábrákkal együtt mutatta be a közigazgatásunk racio­nalizálása terén eddig elért eredményeket. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter most három újabb kiadvánnyal lépett egyszerre a közigaz­gatási világ, de a közigazgatásunk megújhodása iránt érdeklődéssel viseltető közvélemény elé is. E kiadványok, amelyek mögött hatalmas anyaggyűjtés és teljesen kidolgozott és megvalósításra kész munka­programra áll: „A mai magyar város", a „Vármegyei határkiigazítások" és „A közigazgatási ügyintézés racionalizálása" címen megjelent kötetek. „A mai magyar város" című 946 oldalra terjedő hatalmas kötet mindazokat az előadásokat tartal­mazza, amelyek ennek az évnek tavaszán a III. Köz­igazgatási Továbbképző Tanfolyamon hangzottak el. Nincs a városi életnek, a városi igazgatásnak és a várospolitikának, a városrendezésnek és városápítés­nek, a városi háztartásnak és a városi pénzügyeknek, a város közművelődésének, közegészségügyének és szociálpolitikájának, a városi üzemnek egyetlen olyan még legkisebb területe sem, ahová egy-egy kitűnő előadás be ne világított volna. A „Vármegyei határkiigazítások" című kiadvány — amely Benisch Artúr tanügyi főtanácsos kitűnő munkája — másfél évszázadra visszatekintő történeti bevezetőjében megvilágítja, hogy bár a vármegyék területe az intézményhez fűződő ősi tradíciók folytán bizonyos állandóságot mutat, ez az állandóság még­sem fajult sohasem merev mozdulatlansággá. A régi beosztás főbb vonásokban megmaradt, ezt még a történelmi tradíciókat elvető abszolút kormányzati rendszer — II. József és a Bach-korszak — reformja is nagyjában figyelembe vette. Viszont másfél év­század óta a mai napig folyik alkotmányos keretek közt a megyehatárok kiigazítása. Kétségtelen, hogy a gyökeresebb, szerves megyebeosztási reformnak is voltak s vannak hívei. „A közigazgatási ügyintézés racionalizálása" című kiavány elöljáróban a célszerűtlen közigazga­tási ügyintézés hátrányait mutatja be, majd meg­világítja a racionalizálás szükségességét s közigazga­tási ügyintézésben, részletes tájékoztatást ad az ügyek elintézési rendjének vizsgálatáról é a gyakorlati pél­dák tömegével illusztrálva, foglalkozik az egyes moz­zanatok: a kezelőszemélyzet és az előadószemélyzet munkájának racionalizálási lehetőségeivel. Részlete­sen ismerteti ezután a közigazgatási ügyintézés racio­nalizálásának kihatásait és az ügyintézés racionalizá­lásának kihatásait és az ügyintézés racionalizálása révén elérhető közérdekű eredményeket. Végezetül pedig teljes programmját adja olyan rendszeres tevé­kenységnek, amelynek célja az ügyintézés racionali­zálásának végrehajtása a közigazgatási élet egész te­i-ületén. A kiadvány, — amely Fluck András minisz­teri tanácsos alapvető és e téren úttörő munkája, — a tanulságos és szemléltető ábráknak egész sorát tar­talmazza. wm Pestvármegye jó példává! jár elől! Akik tisztában vannak azzal, hogy milyen hely­zetben vannak az egyes vidékek gazdasági cselédei, azok megértéssel és megelégedéssel láthatják, hogy a kormány szociális programjának végrehajtásaként egyik vonatkozásban már az ország vezető vármegyé­je, Pestvármegye törvényhatósága megtette az első lépést, amikor szabályrendeletet adott ki a cselédla­kások építésével és felülvizsgálatával kapcsolatban. Nem mulaszthatjuk el ebből az alkalomból felemlí­teni azt a tényt, hogy az annakidején országos feltű­nést keltett egyik „falukutató" munka, Féj'a Géza „Viharsarok" című művében éppen a gazdasági cselé­dek kétségbeejtő helyzetével foglalkozott és ebből a témakörből merített adatai voltak a leglesújtóbbak mezőgazdasági közviszonyainkra. Mert adatai nem állottak messze a rideg valóságtól, hiszen még az állami birtokról felsorolt adatai is szomorú képet tár­tak az olvasók elé. Pest vármegyének most kiadott szabályrendelete igen tanulságos és követésre méltó, mert ebben egyik 172

Next

/
Thumbnails
Contents