Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 21-22. szám - Két új Széchenyi. Kis korkép

Lelhet, hogy azt, amit Schacht inaugurált Nemefországban, 'hogv azt mi nem tudjuk megcsinálni súlyos anyagi veszélyek miatt, vagyhogy ez a Harmadik Birodalomban sem tartható fenn sokáig, nem tudjuk, csak azt .látják a szélsőségek vezetői, hogy jelenleg ott hasznos és tílönyös volt. Kérdés, Ihogy mit hoz a jövő, kérdés, nyitott kérdés marad természetesen, 'hogy mindez nz ortodox pénzügyi gazdasági szabályok ellen történt, de úgy véljük ,hogv az igazság miniden vonalon valahol középen van, vagvis nincs igazunk, akik ragaszkodunk az aranvfedezeti fikcióihoz, sem nekik, akik a „SchachtZug" kincstári váltóival ma még csodákat tudtak imíívelni. Különben is példa erre azoknak az éveknek a története, amikor mi a beözönlő külföldi kölcsönök idején eladósodtunk, de azokban az években nem volt tapasztalható semmiféle illyen társadalmi elégedettliensésr, mint most, ezekben az években, amikor kezdlünk adóságainkkal1 rendbejnni, amikor állami büdzsénk is jobb és jobb helyzetbe kerül, gazdasági életünk is csak iót mutat, az ipar gyönyörűen fejlődött, sőt évek óta hatalmas konjunktúrája van és ez a javulás nem jut el tömegekihez, sőt ellenkezőleg, 1931, vagyis a válság éve óta a tömegek helyzete fokról-fokra romlott. Ez csak ahoz a közmondáshoz 'hasonlítható, amit sikeres operációkra szoktak mondani ,vagyis sikerült az operáció, de a beteg meghalt. Ebben az irányiban látjuk a hibákat, itt van valahol' az az út amelyet változtatnunk kell és amelynek a felismerése a kormányzat hivatása, különösen a gazdasági minisztereknek, akiknek nemcsak a gazdasági és nénzügyi tudományok szabályaival kell tisztába lenniök. hanem sokszor éppen azok ellenére a realitásokkal is, ami ebben az esetben húst és vért ielent. vagyis az embert. Nem lehet tehát a kirekesztett, ellátatlanok tömegeit szabályoknak alárendelni, hanem érettük olyan áldozatokat is kell hozni, amelyek ellentmondanak ezeknek a szabályoknak, de életet is adnak egyben. Lehet, hogv ez csak mára szól1 és ennek váltóit egyszer be kell majd váltani, de jobb ma egy ilyen bizonytalan jövő, mint egy biztos forradalom ma. A HÁZ összeült és illendőségképen előbb a vezető nagy párt előtt a kormányelnök programot adott az elkövetkező munkáról. Igaz, hogy az egész közvéleményt érdekli az ilyen szünsti beszámoló és jövő munkaprogram és egész természetes, hogy nagy viszhangot fog kiváltani Tagadhatatlan, hogy jelentős javaslatok kerülnek a Há: elé az elkövetkező hónapokban, azonban ma az a helyzet hogy jó atmoszférát jósolnak mindezeknek a beavatottak és hozzáértők. Az ellenzék eddig sohasem tapasztali előzékenységgel és szimpátiával kísérte figyelemmel a miniszterelnök munkáját, hozzátehetjük, nehéz munkáját. Utóvégre nem könnyű dolog annyiféle érdeknek az ütközőpontjában állani. De már ilyen nehéz feladat miniszterelnöknek tenni. Az pedig, hogy Darányi Kálmán még állja és bírja, úgylátszik csakis azért, mert még nem ment cl neki a kedve és bízik abban, hogy ki fogja tudni egyenlíteni az érdekeket. Ezt az idő fogja megmutatni. Két új Széchenyi — Kis korkép — Polif.ikaí életünkben nagy a mozgolódás, nap-nap után születnek a pártok és a politikusok, alakulnak frakciók és kisebb asztaltársaságok, oszlanak el a vélemények ezer és ezer felé. Ha a főbb kontúrokat akar iuk ebből az erjedésből kihámozni, akkor az agyonbeszélt és írt alkotmányosság és alkotmányellenesség vonalai bontakoznak ki a ma politikai hullámzásaiból. Mily egyszerű volt. a háború előtt a disztingválás a oolitikai iskolában, mondhatván, hogy csakis háromféle politikai irányzatot tudunk közéletünkben felfedezni, mégpedig: 1. szabadelvű, 2. szabadelvűbb, 3. legszabadelvűbb. Sainos ma már nem ilyen egyszerű, habár az antiszemitizmusnak ugyancsak e három fokozatát reáhuzhatnók a mai politikai pártokra, de nem kaphatunk összefoglaló csoportosítást ezzel sem, mert mé£ mindig vannak olyan oártok is, amelyek nem antiszemiták, habár ez utóbbiak a legkisebbek. Ugyancsak ióval a háború előtt mondotta egyszer egy tábornok, hogy ,.e<s.y ember és egv puska az még nem katona". Itfy véljük ma a politikusokat is osztályozhatni, mondhatván, hogy egy ember ós egy elmondott politikai beszéd még nem jelent egyben Dolitikust is. habár azok. akik e Dályára léptek, nem hiszik ezt. Mi nem ítéljük meg olyan szigorúan a politizálást, mint tette azt Bodenstedt. aki még lapjának piciméül is odafíiőgpsztette jelmondatát, hogy: .Die Politik verdirbt die Charahter!" Inkább politikai kisiparosoknak nevezhetjük azokat., akik egveí?y jelszó folytonos bömböléspvel vélik magukat politikusoknak kinevezni, minden különösebb kulturáltság nélkül. Olvannyira vakok és kulturátla^ok, hogy még azt sem tudják mi a demokrácia, vagy liberalizmus, de sainos nem tudiák azt sem, hogv mi az a kereszténység Csak ösztöneik irányítják őket és a ,,faj deliriumai", miként Mussolini állapította meg. Végeredményben mindez csak a kulturáltság kérdése, azonban a rohanó kor új típusa úgylátszik mégis ez az ,,unskilled politicain", ez a többség, ez a zöme. így aztán valóban csak olyan éles ési goromba határvonalat tudunk kihámozni a mozgalmakból, mint amilyeneket az alkotmányosság és alkotmányellenesség, sehogyan sem exact, fogalma tár elénk. Vagy használjunk olyan disztinkciókat, hogv magyar származású és külföldről importált politikai irányzat? Ezt is lehetne, de ezzel sem kapunk összefoglalóbb kereteket. Ha ennél tartunk, akkor a kük földi vonatkozásokat úgy kellene csoportosítanunk, hogy az angol és a német példa, vagy eszménykép. Voltak idők és sokszor még ma is, amikor a mi parlamentárizmusunkat szerették az angollal összehasonlítani, de ma már mindritkábban. Nem volt helyes akkor sem és nem lenne ma sem, mert sehogyan sem hozható a kettő egy nevezőre. Ami pedig a német importot illeti, az ma ismét divatos, mint volt jóval a 147