Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1937 / 21-22. szám - Gazdasági kezdeményezést a felforgatás kiküszöbölésére
Gazdasági kezdeményezést a felforgatás kiküszöbölésére Irta : LUKÁCS GYÖRGY dr. A mostanában érezhető 'társadalmi nyugtalanságnak egyik természetes kisugárzása az a mozgalom, amit a Különböző leltogásuak más és másképpen állítanak be. fcgyik oldaton „teltorgatók"-uak nevezik okét, másik oidal nemzeti mozgalomnak titulálja, mindegy végeredményben, a tény, mogy erősödik nap-nap uian és talál talajra mindszclesebo körben. Függetlenül most attól a vonatkozástól, amit a liberális, vagy konzervatív politikai oldalról szeretnek úgy feltűntetni, hogy ez nem egyéb, mint külföldről irányított propaganda, külföldi eszközökkel — értve ez alatt az anyagiakat és szellemieket — s rejtett célokkal. Mindezektől függetlenül, egész 'logikus, hogy egy megindult mozgannat nemcsak ebből a szempontból és irányból kell vizsgálat alá venni, hanem miként egy beteg szervezetnél a jelként található lázt, le kell mérni és a rendelkezésre álló orvosi tudomány összes eszközeivel a remédium után kutatni. Nem tudjuk olyan szempontból vizsgálat alá venni a nyilas mozgalmat, mint ezt nagyon sokan teszik, egyszerűen politikai kérdésnek állítva be, mondván, hogy alkotmány-ellenes, vagy egyéb veszélyt jelentő és ezért mint leegyszerűsített rendészeti kérdést kezelve radikális elnyomást sürgetnek védekezésül. Az objektív vizsgálódás nem tud ilyen egyszerűen túlsiklani rajta és közönséges rendészeti kérdés jelentéktelenségére (leszállítva keresni reá a védekezés orvoságait. A tárgyilagos vizsgálat lefejti előbb a burkot, vagy röngtensugárkeiit igyekszik az egész komplexumot átvilágítani és csak aztán tud konzultálni. Így például ennek a mozgalomnak legismertebb velejárója, az antiszemitizmust is egész másként fogjuk fel egy ilyen alapos vizsgálat után, mint ahogy a keresztény és nemzeti jelszavak is lefejtendők róla, úgy reá kell jönni, hogy mindez csak menlevül szolgál a mozgalomnak, mondhatnánk egyik legfőbb dinamikus hajtóereje, a lényeg azonban nem ezekben a külsőséges eszközökben található meg, hanem abban a beteg testmagban, amit köznyelven gazdasági kérdésnek szoktak ismerni. Hiúba szeretnék tehát egyesek egyész egyszerűen olyannak feltüntetni, mintha ennek semmi talaja nem volna, mintha itt nálunk minden olyan jól funkcionál, hogy ennek a népnek, mármint a magyarságnak, olyan a lelkülete, hogy nem „veszi be" ezeket a „zagyvasáságokat", hogy így, meg úgy, nincs talajuk és csak egynéhány „kótyagos elmének" a müve az egész. Hát ez nagy tévedés és kár hogy ilyen felületesen engedjük a dolgot csakis politikai térre vinni és kizárólag a belügyminiszter kompetenciájába utaljuk. Sajnálattal kell leszögeznünk, hogy rossz irányban jutott ez az egész társadalmi kérdés, ez a kis társadalmi betegség, lázas állapot, mert ez nem csupán politikai és erő kérdés, hanem elsősorban gazdasági és szociális kérdés. Nagy kár volna, ha ebbe az irányba haladnának illetékesek tovább is ezzel kapcsolatban, mert az elnyomatás még nem megoldás, sőt ellenkezőleg, csak növeli az egésznek a feszítő erejét. Nem vértanúk kitermelésére van szükség, hanem a beteg rész abszolút kezelésére. Ugyanúgy áll az a tétel is, hogy mindez nem tartozik egyedui a kormányzatra, ezt a Kérdést egyedül es kizárólag nem tuuja egyetlen kormányzat sem megoitiam azon egyszerű oknál íogva, mert nem eleg ujaül) es ujabb renuszabalyok behozatala, vagy a regiercnek hataiyosabo alkalmazása. Nem, itt egeszén más, ugyaucsax radikális cselekedetre, megoldási kísérletekre van szükség. Nem tudunk az egész ügy telett olyan könynyedén és kényelmesen keresztülsiKiani, mint azok, akik egyszerű rendészeti gatemelesekkel eiiminalnatónak tartják az egész ügyet. Nem pedig azért, mert a nemzetközi szeuemi irányzat, ami ennél a mozgalomnál megnyilvánul, ugyanúgy forradalmi eredetű, mint volt annakidején a magyar szabadságharcot megelőző nyugati megmozdulások is forradalmiak és törtek kérésziül országokon, határokon és terjedtek el, hullottak tanításaik televény talajra. Az időbeli sorrend akkor is váltakozó volt, hiszen hozzánk a francia nagy forradalom tanításai közel öt évtized után értek el es robbantak ki, mint egy leszorított palackból a gázok, értve ezalatt a jobbágyfelszabadítást. Mintahogy nem tagadhatjuk meg a történelmi igazságokat akkor, amikor konoedátnunik kell, hogy nálunk az 1848-iki forradalmi eszméket a gyakorlatba csakis az osztrák elnyomatás tudta átvinni, a Bach-korszak azonfelül, hogy autokratikus és magyar nemzeti ellenes volt, bírt azzal az előnnyel, hogy lefogta azoknak a konzervatív köröknek is a kezét, akik a szabadságharc elbukása után legjobban szerették volna visszacsinálni az összes Kossufh-reformokat, a jobbágyfelszabadítással együtt. Hiszen, ha akkor nincs nálunk a polgári Bach-kormány elnyomatása, talán még ma sem tartanánk ott, ahol tartunk. . i , i Hallunk szép hangokat itt is, ott is, hogy össze kell fogniok azoknak, akiknek módjában áll és segítségükre lenni az elesetteknek, szóval csökkenteni a nyomort. Ez is téves elindulás, mert itt nem nyomorcnyhitö akcióról van szó, hanem olyan organikus rendezés megszervezéséről, ami ugyan jöhet egyesektől, vagy többektől, résztvehetnek benne azok, akikre e hangok gondolnak, de nem résztvenni kell benne, hanem — csinálni kell. Mert ezek a jelenségek, amikre úgy mutatnak rá, mint „felforgatók'-ra, ezek biztos jeled annak, hogy meddig áll a pohárban a víz, nem-e csordul ki. Mondhatnánk azt is, hogy a láz hőmérője, tehát végeredményben hálásnak kellene lenniök azoknak, akik ezt látják, hogy elérkezett az ideje annak, hogy változtassanak, vagy változtassunk sürgősen a jeiegi helyzeten, irányzaton, gazdasági struktúrán. Szeretnőnk kimutatni azt, hogy ez az egész kérdés elsősorban is csak gazdasági kérdés és csak azután politikai. Ezt tartjuk lényegesnek, mert ennek felismerése és ezen az alapon való gyógyítása vihet el bennünket egyedül arra a helyes útra, amelyen minden felforgatás és minden elnyomatás nélkül találunk kiútat. Egyszerű a tétel fenti szempontból. Mertha csak politikai ügynek tekintjük, akkor addig fog fejlődni, amíg valóban úgy megerősödik a mozgalom, hiszen politikai mozgalmat elnyomni nem lehet, amíg saját lábára áll, akkor nem tudjuk elkerülni a vértelen átme145