Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 1-2. szám - Baksis-rendszer a városházán

nem fontos. Bennünket csak azok érdekelnek most, akik ezt a juttatást elfogadják és ezeket akarjuk megállítani destruáló munkájukban. Mefha kettőn áll is a vásár, aki adja és aki kapja, ez esetben elsősorban azt kárhoztat­juk, aki kapja, aki elfogadj.a. Amikor a régi idők liberális újságírója, a tőlünk el­származott Biró Lajos állapította meg a sajtóról, hogy ez nem intézmény, hanem társadalmi jelenség és hogy minden társadalomnak olyan sajtója van, amilyent meg­érdemel, akkor igazat kell adnunk neki, mert végered­ményben egy korrupt társadalomnak csak korrupt saj­tója lehet. Mert hogyan purifikái'jon az az újságíró — a társadalom tagja — ha pénzt fogad el attól, akit hivatá­síjból kifolyólag ellenőriznie kell. Itt nem politikáiról, nem világnézetről van szó, hiszen látjuk, hogy ép a városhá­zán milyen szépen összeférnek a közös koncra alakult véd és dacszövetségben azok az újságírók, akiké,! egyébként politikai és világnézeti felfogások választanak el egy­mástól. Az etika szabályai elgy társadalom kebelében egyformán kell, hogy érvényesüljenek az egyes osztály­csoportokon belül is, ha azonban éppen abban a réteg­ben kissé pongyola ez a szükséges etikai felkészültség, amely réteg hivatásálul a közvélemény kialakításált válasz­totta, akkor nagy veszélyeknek nézünk elébe. Mert ha el­szigetelten előfordul az újságírói társadalomban is az elkapitálozódás, amíg ez egyénileg változó, addig nincs baj, de ha már szövetségek alakultak kimondottan erre a célra, az veszélyes egyrészt az etikátlanság terjesztése és másrészt pedig a közvélemény kialakítására nézve. A szolidáritás egy társadalom rétegeződésében ösz­tönszerűen és joggal hoz össze csoportosulásokat, különö­sen alkalmas ez az iparban és a kereskedelmiben, de na­gyon alkalmatlanok és káros a szellemi foglalkozásoknál, ahol az egyéniség elnyomatása az etika rovására me­het, tudván azt, liogy végeredményben az egyén egoiz­musa felfokozott mértékben sűrűsödik össze a szolidaritás révén a csoport egoizmusíáiban, mintahogy az egyéni gyű­lölködés sohasiem lehet olyan vak és engesztelhetetlen, mint a tömegé. A szolidaritás önmagában közönyös és minden erkölcsi érzék híjám, való az exakt társadalmi lé­lektan szempontjából és ha alkalmas ez az összefogás, amikor nem erkölcsi értékek csoportvédelméről van szó, éppen annyira káros olyan rétegnél, ahol csakis erkölcsi és szellemi értékek kiműveléséről lehot szó. Újságírók olyan csoportosulása, tömörülése, ahol hivatásuk teljesí. tése közben anyagi előnyöket akarnak kibányászni, ott ez eredményeiben csak erkölcstelen lehet. Nagy kár, hogy ezzel a törvényszerűségekkel éppen azok nincsenek tisz­táiban, akiknek ezt legjobban kellene tudniok. A városházi baksis-rendszer meghonosodása is egy csoportosuláisnak az eredménye. Mert akkor, amikor la­pok fizetett munkatársai pénzt fogadnak el a fővárostól a maguk személye részére — ellenszolgáltatásról szó sem lehet, mert e'z összeférhetetlen — csakis úgy Tart pour l,art, ez olyan súlyos megsértése az újságírói etikának, amely mellett nem lehet szó nélkül elsiklani. Azonfelül pe­dig alapvetői olyan társadalmi korrupciónak, amelynek gyümölcseit már ismerjük, s ami ellen a legélesebben kell tiltakoznunk, egyelőre így szerényen, nevek és ada­tok nélkül, csak ebben a vonatkozásban és kérjük: szün­tessek meg ezt a sajtó-baksis rendszert a pesti /város­házán! Miért nem indítottak fegyelmi vizsgálatot az Elektromos-müvek igazgatósága ellen? Csak kis szerény hírecske adta tudtul a közvélemény­nek azt, hogy Mártonfy Má'rius dr. tanálcsi főjegyző ezen­túl a váirosihálzám kapott újra beosztást a XH-ik ügyosz­tályban. Pedig néhány hónappal ezelőtt hatalmas cik­kek jelentek meg az ügyében, amikor is az Elektromos­müvek igazgatósága kikerülve a szolgálati utat oktala­nul és indokolatlanul az államrendőrség segítségét vette igénybe egy olyan ügyben, ameiy elsősorban a polgár­mester kizárólagos hatáskörébe tartozik és amelyben nem volt joguk intézkedést foganatosítani a polgármester en­gedélye nélkül. Ha pedig egyik oldalról meglehetősen nagy konsternációt keltve tájékoztatták a lapok a közvé­leményt a tanácsi főjegyző úr ügyébein, akkor miért nem tájékoztatják ugyanígy az ügy befejezéséről is? Történt-e valami szabálytalanság, vagy nem( nem érdekel bennün­ket, a jelek azt mutatják, hogy nem, miután a lefolytatott belső vizsgálat tisztázta Mártonffy Má'rius dr. esetét, kü­lönben nem maradhatott volna meg állásában, legalább is így következtetünk a kiadott koimünikébő'l. Előttünk csak egy tény áll tisztán és félreérthetetlenül, ez pedig nem más, mint az Elektromos-művek igazgatóságának az az eljárása, amely szabálytalan volt. Szabálytalan volt azért, mert a főválros státusaiba tar­tozó, tehát nem az üzeméibe, főtisztviselő ellen 'bármilyen címen kizárólag a polgármesternek van fegyelmi, vizsg;'i­latindítási joga, a polgármester tudta és beleegyezése nélkül nem vehető igénybe a rendőrség segítségei, már­pedig erre a polgármester az Elektromos-művek igazga­tóságának felhatalmazást nem adott, kézenfekvő, hogy itt olyan szabálytalanság történt, amiért eljárást kell indí­tani azok ellen, akik eizt elkövették. Tessék egyforma mértékkei mérni és szigorúan betartatni mindenkivel a szabályokat különösen, ha a szolgálati utakról van szó. Különben is több jelenségben észrevehető, hogy az Elek­tromos-müvek minden erővel az önálló életre törekszik, sok tekintetben és vonatkozásban negligálni igyekszik a válros intencióit. Az ttt említett eset is egyike volt ennek a jelenségnek, egészen furcsa tendenciával és ezért vet­hetjük fel nyíltan a kérdést: miképen nyert ez befejezést az Elekromos-müvek vezetőségével szemben? S ha ed­dig nem történt lépés, akkor mikor fog történni? Tessék levonni és levonatni a konzekvenciákat. ... De törvényt csinálni, azt lehet : így hát törvényt csinálunk. Angliában közmondássá vált a „man, not measures" szava — hogy emberek kelle­nek, nem törvények, hogy a bajok oka többnyire az, hogy a fennálló törvényeket rosszul hajtják végre ; hogy nem új tanok kellenek, hanem jó taní­tók ; nem új jogszabályok, hanem tanult és szor­galmas bírák ; nem közigazgatási kódex, hanem becsületes és lelkiismeretes hivatalnokok. És Ang­liában a százados kultúra és a nagy gazdaság meg is teremti ez embereket... Szászy-Schwarz Gusztáv : „Jogi napikérdések" 1910, 10

Next

/
Thumbnails
Contents