Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 17-18. szám - Miért kedvezőtlen idegenforgalmi mérlegünk?

köztudomású, hogy nem tartják be az előírt tarifákat és hogy egyes íelációkban egymás között is éles versenyt folytatnak, va amint egész különleges techniikája fejlődött ki a szabályok közötti bujócskáknak. Ezek a jelenségek teljesen diszkreditálják a darabáruszállítási üzletágat, állandóan kárt okoznak a MÁV-nak (példa erre az ú. n. trakciós rendszer meghonosítása) és úgy véjük, hogy sokkal több a MÁV-nak a kára, semmint azt egyesek gondolnák. Ma, amikor az államvasutak a rettenetes nehéz helyzetében is olyan szépen fejlődik, hiszen világviszonylatban is a legrentabilisabb vasúti vá lal-kozás, de amikor a trianoni terhek m.nden igyekvést, erőfeszítést már előre hiábavalóvá tesznek-, akkor minden lehetőséget meg kel ragadni, hogy ezt a rettenetes nyomást enyhítsük. Amikor tagadhatatlan eredményeké ért el a vasút saját kezelésében példáuj a személyfuvarozásnál, az autobuszforgalomnál, akkor kézen fekvő, hogy ugyanezt tudná elérni, sőt fokozottabban — hiszen csakis a teheráruázállitás volt mindig rentábilis üzletág —( ha maga szervezné meg az autófuvarozást az egész országban. Ismét .hangsúlyozva azt, amit ennél ellenérvként szoktak felhozni, a magánérdekeltségek bevonásával, tehát nem saját autóparkká . Sürgősen megszüntetendő a jelenlegi áldatlan helyzet, amikor egy álszöve'kezet keretében csak néhány egyéni érdek érvényesül és ézekeri felü a MÁV súlyos áldozatokat hoz úgy közvetlen, mint közvetett támogatással. A gazdasági élet érdeke is ezt kívánja, mert amikor évtizedeken keresztül súlyos milliókat invesztáltunk be az á lamvasutakba, most, amikor lehetőség adódik az automobilizmus, valamint az ugyancsak súlyos áldozatokkal, évről-évre fejlesztett országos útépítésekel megalapozott szálítási forgalomra, akkor kézenfekvő és logikus, hogy ezt az államvasutak bonyolítsák le. Csakis így élvezheti közgazdaságunk azoknak a súlyos áldozatoknak természetes gyümölcseit, amely áldozatokat mégis csak az adózók pénzéből hozta meg az ország társadalma. Nem áll arányban az összes adóifizetök részéről hozott áldozatokkal néhány magánérdeekltnek, vagy fog alkozási ágnak, ilyen indokolatlan védelme a nagy közérdekkel szemben. Teljesen indokolatlan, hogy fejlesszük a magánvállalkozást ebben az irányban nem szóvá arról, hogy ez a foglalkozási ág a magánvállalkozás részére nem lehet annyira rentábilis, nem rendelkezhetik azza! a szükséges tőkével sem, hogy a korral és a fejlődéssel haladhasson a forgalmi eszközökné, nem tud berluházásokat eszközölni és így bizonyos forgalmi kilométerek lefutása után berendezése ócskavassá válik. Még azt az utat is járhatóbbnak véljük, hogy a vasút kártalanítsa azokat, akiknek eddig az árufuvarozás volt az egyetie.n és rég űzött foglalkozásuk, fokról-fokra magáihoz váltva újra azt a monopolimuot, amely már évtizedek óta úgyis az övé volt és amelyet a háború utáni zavaros időkben néhány élelmes ember igyekezett magának vindikálni és amellyel szemben az eöző kormányzatok érthetetlen okokból nem igyekeztek a MÁV-ot megvédeni. Még ezt is járhatóbbnak véljük, noha igazságtalan, hogy a MÁV újra áldozzon azért, ami az övé, de így tiszta helyzetet teremthetünk máról-holnapra, az automobilizmus fejlesztése korában és aknázhatná kt az államvasút az ö nagyszerű szervezetéve' a maga javára ezt az ágazatot is. Meg vagyunk győződve arról, hogyha az államvasút venné a kezébe az automobil-darabárufuvarozást, 'hogy akkor olyan intézményt teremtenének belőle, ami világviszonylatban is példás 'enne. Mi ennek az akadálya? Ezt a kérdést tűztük a múltkor is napirendre és tartjuk ott addig, amíg érdemleges választ nem kaphatunk kérdésünkre. A közérdek mindenek előtt, még akkor is, ha ez egyesek magánérdeke ellen szól. Félévi bank mérlegek A TÉBE kötelekébe tartozó budapesti pénzintézetek egyesített félévi mérlegei augusztus 20-aval kilencedszer jelennek meg a Budapesti Közlönyben. Az idei félévi mérlegek adatai az 1936. június 30-i félévi mérlegek adataival összehasonlítva, két megállapítás tehető. Az első: az a visszafejlődés, amely a világpolitikai válság kapcsán a gazdasági élet minden terén és a pénzintezetek életében is úgy külföldön, mint nálunk fellépett, megszűnt és már 1933 óta évről-évre megállapítható a pénzintézetek helyzetének lassú, de egyenletes javulása. A második megállapítás az, hogy a pénzintézetek helyzetének ez a javulása nem tart lépést a gazdasági életben észlelhető általános javulással. Ennek okát több körülményben kell keresni. Külföldi tökének igénybevétele ma az ismert körülmények folytán nem lehetséges, a belföldi tőkeképződés pedig igen lassú. Az öszehasonlítás alapját, jelentő 19 pénzintézet ezidei félévi mérlegének végösszege a tavalyival szemben lényegesen nem változott, amennyiben az idei félévi mérlegek végösszege 1963.0 millió pengő a tavalyi 1965.4 millió pengővel szemben. Az aktivák között elssőorban a készpénzkészleteknél és giróköveteléseknél azt látjuk, hogy az idei félévi mérlegekben a készpénz-készletek 36.0 millió pengővel, a girókövetelések 20.9 millió pengővel vannak felvéve a tavalyi félévi mérlegekben szereplő 35.8 millió pengő, illetve 20.3 millió pengővel szemben. A többlet 0.8 millió pengő, azaz 1.4%. A pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések az elmúlt esztendőben is csökkentek és pedig 68.9 millió pengőről, 6.2 millió pengővel, 62.7 millió pengőre. Az ú. n. rövidlejáratú kihelyezéseket, vagyis a váKótárcát és az adósok tételét vizsgálva, megállapítható, hogy e két tétel végösszege az idei félévi mérlegekben 1.202.10 millió pengővel szerepel a múlt évi 1.190.6 millió pengővel szemben, ami azt jelenti, hogy a számbajövő 19 pénzintézet rövidlejáratú kihelyezései az elmúlt évben 11.4 millióval emelkedtek. Az ingatlanok tételénél az intézeti házak (székházak) értéke az idei és tavalyi félévi mérlegekben változatlanul 40 millió pengővel szerepel. Az egyéb ingatlanok a jelenlegi kimutatásban 26.2 millió pengővel vannak felvéve az előző évi 27.5 millió pengővel szemben. A könyvecskére elhelyezett takarékbetétek 540.8 millió pengőről 562.2 millió pengőre emelkedlek azaz 3.9%-kal. A folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek összege 584.4 millió pengőről 5.2 millió pengővel, azaz 0.9%-kal 589.6 millió pengőre szaporodott. A könyvecskékre, valamint folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek tételei összesen 1.125.2 millió pengőről 1.151.8 millió pengőre emelkedtek; az emelkedés tehát összesen 26.6 millió pengő, vagyis 2.3%. Az egyéb hitelezők tételénél az idén is jelentékeny csökkenés mutatkozott, ami a pénzintéztek kötelezettségeinek fkoozatos csökkenésével függ össze. E tétel az idei félévi mérlegben 128.2 millió pengővel szerepel az előző évi 160.8 millió pengővel szemben. A csökkenés tehát 32.6 millió pengő, vagyis 20.3%. Az egyéb hiteletett táblázat 20 budapesti pénzintézet adatait tartalmazza, köztük az idén már az Országos Földhitelintézet mérlegadatait is. ,128