Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 1-2. szám - Közjogi és vagyonjogi kérdések a Mária Terézia Rend körül

Közjogi és vagyonjogi kérdések a Mária Terézia Rend körül Irta: ns. Petrichevich György ny. ezredes IV. 16. Az „Erzsébet Terézia Katonai Alapítvány" (Kaiserin Elisabeth Theresien Militár Stiítung) eredeti alapítólevele. Ezt az alapítványt Erzsébet Terézia mint III. Károly magyar király özvegye 1750-ben alapította, akinek férje egyben VI. Károly néven német-római birodalmi választott császár is volt. Bizonyíték erre az alapítvány ama rendelkezése, mely szerint abból csakis a Szent István koronájának országaiból és a habsburgi német és cseh örökös tartományokból, de nem a német-római birodalom egyéb országaiból származó tisztek részesülhettek. De leghathatósabban bizonyítja az alapítvány fundirozása: az eredeti alapítvány Ráckeve jövedelméből állott, mely akkor 8.000 forintot tett ki. Halála után 1771-ben, lánya: Mária Terézia ugyancsak mint magyar királynő és nem mint I. Ferenc német-római császár özvegye megújította az alapítványt. Mindkettő tehát közjogilag magyar királyi ténykedés volt. Az alapítvány helytelen közjogi elnevezése: „Kaiserin Elisabeth Theresien Mititar Stiftung", a helyes: „Kőnigin Elisabeth" helyett— okozta, hogy azt osztrák császárinak tekintették, noha abban az időben osztrák császárság nem is létezett. Hozzájárult ehhez még az a megfoghatatlan, közjogilag teljesen képtelen intézkedés is, amely szerint az alapítvány díszjelvényét a magyar kir. korona helyett a habsburgi házi császári korona*) tetőzi, melyet e Házból származó magyar királyok (egyben hűbéres cseh királyok, főhercegek stb.) német-római császárrá történt választásuk után koronázásukkor több izben használtak. Mária Terézia azonban evvel a császári házi koronával soha sem lett megkoronázva, ezt tehát hivatalosan, mint közjogilag egy magyar ki*) Igen érdekes tudni, hogy a Habsburg ház fejedelmei csak Ferdinánd főhercegnek 1526-ban magyar és cseh királlyá történt megválasztása után vették föl címerükbe egy királyi koronát. Ezen az alapon [. Ferdinánd 1554-ben királyi házi koronát rendeltetett magának. (Csak 1558-ban bátyja, V. Károly ha'ála után választották meg német-római birodalmi császárrá). Jogalapja ennek a szuverén magyar és cseh királyság volt. 1602-ben II. Rudolf némier-római császári minőségében saját költségén egy augsburgi ötvösművésszel még külön egy császári koronát csináltatott magának, mellyé! 1806-:g a Habsburg házból származott német-római választott császárok magukat császárrá koronázták. Ez a korona alakult át akkor az osztrákcsászári koronává, rályi és nem német császári alapításnál semmiféle tekintetben nem használhatta. Az alapítvány az örökös királyságokból és országokból származó húsz érdemes tábornoknak és ezredesnek — verdiente Generálé und Obriste — részére létesíttetett; hozadéka évi 16.000 Frt. volt. Lovagjai három osztályba soroltak, évi 1.100.—, 800.— és 500.— Frt. javadalmazással. Az alapítvány vagyonát a Katonai Mária Terézia Rend is gyarapította bizonyos évi hozzájárulással. Az 1918. évben ez a hozzájárulás 20.000 K volt. (Lásd a Katonai Mária Terézia Rend 1918. évi elszámolását.) 17. Ezen alapítvány vagyona teljes egészében, alapul véve annak 1918. október 31-i valóságos értékét, valamint annak ez időponttól számított törvényes kamatai. 18. Az összes fegyveres erő részére alapított „Központi Gazdasági Alap" — Zentral Wirtschaftsfond — Magyarországra eső része, az 1918. október 31-i valóságos értékében. Ez az alap magyar pénzekből is származott, amennyiben az egész monarchia összes tisztjei hozzájárultak. Ezenkívül hozzájárult gyarapításához a Katonai Mária Terézia Rend is. Az 1918. évi járulék 30.000 K-t tett ki, amit kimutat az 1918. évi elszámolási ,'leJet. Valószínű, hogy ezt az összeget a Rend minden évben átutalta az alapnak, mely közös vagyonként kezeltetett. Vájjon a felszámoláskor ebből az alapból egyálta- . Ián jutott-e, s mily összeg Magyarországnak, nem ismeretes. A Katonai Mária Terézia Rend vitézei vagyonuk helyreállítására irányuló törekvéseikben, szerzett jogaik szorgalmazásánál nemcsak az alapszabályokra hivatkozhatnak, hanem arra a törvényes jövedelemre is, melyben a saját államhatalom kivétel nélkül minden magyar állampolgárt részesíteni köteles oly jogsérelem esetén, melynek jóvátétele csakis állami segítséggel lehetséges. Magyarország másik nagy autonóm intézményét a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetemet ért sérelme esetében is a magyar állam segítette és juttatta diadalra a cseh-szlovák.állam ellen folytatott vagyonjogi perében, s éppen mivel a magyar rendvitézeknek Ausztriával szemben fennálló anyagi, illetve jogigényei semmiben nem különböznek a Pázmány Péter Tudományegyetemnek a Cseh-Szlovák állammal szemben érvényesített vagyonjogi igényeitől, hisszük és reméljük, hogy a rendvagyon kérdésének megoldása, mely az igazságnak, a törvényekbe s az állam jogrendjébe vetett hitnek követelménye, követelménye ezenkívül Magyarország történelmi, közjogi, katonai és tudományos érdekeinek, hogy ez is eredményes lesz. A következőkben rámutatok egy néhány fontosabb 5