Törvényhozók lapja, 1937 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1937 / 11-12. szám - Bethlen és a zsidókérdés

arra való különös tekintettel, hogy a sokat hangoztatott nyomorgó hárommilió magyar politikai szuperioritásba kerüljön az új választójog alapján és az így összeülő új parlament alkossa meg legelőször az összeférhetetlenségi törvényt. Alkossa meg továbbá mindazokat a fontos törvényeket, amelyek elsősorban is a mezőgazdaság érdekeit védik, mert agráráriam vagyunk, bárhogyan szeretnék ezt egyesek elfelejteni, s mindazt, amely akalmas arra, hogy megszüntesse a jelenlegi óriási vagyon és jövedelemeloszlás aránytalanságait ebben az országban, mert mi csak ezt nevezhetjük „zsidókérdésének, még akkor is, ha nemcsak a mobil, de az immobil nagytőkék megdönthetetlen energiai hatásáról van szó. Azonkívül a megoldás kétféle lehet, illetve kétféle irányból jöhet: felülről és alulról. Amit felülről látunk, az nem a helyes irány, mert úgy tűnik fel előttünk, hogy igyekeznek bizonyos megdönthetetlen tézisek következményeit más irányba elködösíteni. Arra gondolnak, hogy amikor az elkeseredésnek egy irányt szabnak, hogy akkor arra felé nagyobb zökkenő nélkül le is vezethető ez az elégedetlenség. Hát ez tévedés. Ezen nem segít még az a szépségflastrom sem, amikor a zsidókérdés fixálása után azt mondják, hogy már pedig ezt fejbevedéssel megoldani nem lehet, valamint a zsidókérdés megoldásával még nem szűnénnek meg összes bajaink. Ezért aztán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy az alulról jövő áramlat nemcsak a zsidókérdést oldaná meg radikálisan, hanem még ezen túlmenően az összes többit is. Hát nem az az igazi, őszinte és becsületes igyekezet, ha felülről akarnak megoldani valóban minden problémát anélkül, hogy újabb és újabb problémákat konstruáljanak mesterségesen. Bethlen gróf költségvetési beszédével csak az erdélyi magyarok kétségbeesett helyzetéről elmondott részét találjuk jónak és valóban őszintének. (L. G. dr.) A behajthatatlan fedezet A főváros költségvetésének összeállításánál tárgyalásra került egy tétel, amiiröl hozzáértők sokat beszéltek. Arról volt szó, hogy a kórházépítkezési hiteltúllépések fedezetéül egész egyszerűen fedezetül a behajthatatlan kórházápolási dijakat jelölték meg. A kijelölés azonban nem mondotta meg egyben azt is, hogy ezek a dijak abszolút 'behajthatatlanok, hiszen elképzelhető-e, hogy olyan kórházi ápoltaktól, mint amilyenek az állástalan napszámosok, akiknek mégcsak bejelentett lakásuk sincs, hogy azoknak a kórházápolási díjtartozásaik behajthatók legyenek, hiszen főleg ezekből állanak elő azok a „kórházápolási-díj kinlevőségek" tétele, nem hihető, hogy imás tételekből ilyen horribilis nagyságú összeg álljon elő. De ha nem is állástalan napszámosokról van is szó, akkor sem szolgálhat fedezetül ilyen tétel, ezt már rég le kellett volna írni, de sehogyan sem illik fedezetül kijulölni, ez teljesen aláássa a komolyságát az egész költségvetési rendszernek és módszernek. Mintahogy nincs is benne sok komolyság, ezt mindenki tudja és ez nagy baj. Lamotte polgármestersége az előtérben A fővárosnak pénzügyi szaktekintélyre van szüksége a vezetésben — Szendy politikai elkötelezettsége — A közvélemény kialakulása — Költségvetés és politika Előbb csak szórványosan hallattszott itt-ott, most már mind erős ebben kezd hallatszani az a felfogás városházi körökben, hogy a polgármesteri székben változásra van szükség. A felfogás ebben a vonatkozásban egyöntetű, ami természetes is, miután a politikán felülemelkedve elsősorban is a pénzügyi problémák esnek súiyosan a mérlegbe, amikor a személyi kérdés kerül felszínre, akkor a köz jólfelfogott érdeke legyűri a politikai elfogultságot is. Most pedig, amikor az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a pénzügyi kérdések sokkal fontosabbak a politikáiknál, egész természetes, hogy az autonómia védelmében különféle politikai felfogások összefognak. Különösen az utóbbi évek szolgáltak olyan tanulsággal, hogy az autonómia megrövidítése mindig azzal a jelszóval történik, hogy a város financiális ügyei így kívánják. Noha a főváros pénzügyi szaktekintélye Lamotte Károly már évek óta, ebbeli kvalitásai külföldi hitelezők előtt is ismeretes, az ő tehetségén nyugzik az egész főváros pénzügyi konstrukciója, mindazonáltal egyéni szerénysége folytán sohasem ambicionálta azt, hogy előtérbe kerüljön, hanem mindig átengedte másoknak tehetségének dicsőséges kamatait. Pláne Szendy polgármesterségének első hónapjaiban, amikor is az új polgármester minden erővel azon volt, hogy a teljes pénzügyi iránytás is az ő kezébe kerüljön. Ez a helyzet még ma is nagyjából fennáll, mert a polgármester minden fontos ügyben a döntést magának tartja fenn. így aztán érthetővé válik sokak előtt olyan korrekció, mint történt legutóbb is a kormány részéről a felerjesztett fővárosi költségvetésnél, amikor is a kontemplált deficitet egész egyszerűen törölték és költségvetést egyensúlyba hozták a várható bevételek emelésével. Eltekintve a pénzügyi fontosságtól, amikor is a városvezetőnek a hozzáértésen kívül felelős tényezőként is kellene kifelé jelentkeznie, igen nagy szerepet játszik a politikai rész is, amit Szendynél az utóbbi időben sok oldalról erősen kifogásolnak. Mert tény az, hogy annakidején megválasztását a városháza legerősebb pártjánaak, a kereszténypártnak köszönhette, s érthető, hogy ennek a politikai irányzatnak elkötelezte magát. Amíg Wolf Károly élt nem is származhatott ebből semmi hátrány sem, most azomban ennek a pártnak a fejlődése olyan irányt vett, amire sokan előbb nem számítottak. Évekkel ezelőtt a városháza kormánypártja Kozma Jenő vezetésével egyenlő erőtényc81