Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 7-8. szám - Pécsi koksz, pécsi szén (még egyszer)

általán képviselhesse. Átlátszó politika ez minden esetre és nagyon csodáljuk, 'hogy ez egyáltalán megtörténhet. Mert ha ebben az esetben nincs is szó egy nagyobb tömeget érintő gazdasági érdekről, hiszen az egész ország cikória termésének összértéke két millió pengőt reprezentál, mégis fel kell emelni ez ellen az eljárás ellen tiltó szavunkat. Nem kutatjuk, hogy a Franck-gyár kap-e és milyen előnyöket élvez nálunk üzlete szempontjából, de a termelők mégsem lehetnek kiszolgáltatva egy ilyen gyár kénye-kedvének. Ha sokkal kisebb összeget jelent is a termelés szempontjából a cikória-termelés, mint mondjuk a cukorrépa, mégis védeni kell a termelők érdekeit is és erre is ki kellene adni rendeletet. Főleg pedig támogatni kell a gazdasági egyesületeket munkájukban. A feldolgozó-ipar érdekképviseletével szemben kell, hogy legyen termelői érdekképviselet is. Ma, amikor kormányzati program közé tartozik az érdekképviseleti rendszer hatályosabb megteremtése, épp a termelés védelme érdekében, mégsem mehetünk el szó nélkül ilyen lokális értékű eset mellett sem anélkül, hogy ne tiltakozzunk ellene. A Sopronmegyei Gazdasági Egyesület jelentése szerint 800 kisgazda van érdekelve ennél az esetnél, akik az adójukat a cikória termésből fedezik és ezeket akarja a Franck-gyár kényszeríteni, hogy ne az egyesületen keresztül védjék érdekeiket. Akik ragaszkodnak elvhez, azokat nem veszi fel, nem köt velük termelési megállapodást. Ilyen terrort mégsem lehet megengedni, s sürgős beavatkozásra van szükség. Ez nem jelenti azt, hogy egy gyárat magasabb árra kényszerítsenek, de jelentheti azt, hogy be kell tartani az érdekképviseleti etikát. Ha egy termelői képviselet lehetetlen feltételekkel állana elő, mindig lehet orvoslást találni, ezt tudhatja a Franck-gyár is. A vendégjog reánk 'kötelezettségeket ró, de csak akkor, ha a vendég is tiszteletben tartja ennek az országnak a vitális érdekeit. Utóvégre pótkávéban van magyar gyár is, amelyik épp úgy el tudja látni a belső szükségletet és ez ellen nem hallottunk még panaszokat. BETÉT ÉS JELZÁLOGKÖLCSÖN. Igen érdekes és feltűnő kritika jelent meg az „Ungarischen Rundschau fiir Recht und Wirtschaft" című gazdasági szaklapgan a Pesti Hazai Első Takarékpénztár üzletpolitikájáról, így többek között azt mutatja ki, hogy amikor a takarékpénztár legfőbb üzletköre a betétek gyűjtése és ezek a betétek természetüknél fogva azonnal esedékesek, akkor igen veszélyes üzletpolitika az, amely ezekből a betétekből hosszabb lejáratú jelzálogkölcsönöket folyósított dollár bázison. Sőt ezeknek a kölcsönöknek jelzáloglevelekben fekvő tekintélyes része nem is lett továbbadva, mintegy 15 millió pengő értékben. A közben beállott nagymérvű, mintegy 40%-os dollárértékcsökkenés igen nagy értékeltolódást eredményezett a takarékpénztár vagyoni státuszára, miután a betétek értéke, vagyis a pengő, nem csökkent. Azonkívül ezek a jelzálogkölcsönök legnagyobb része hosszú lejáratú, közben a gazdavédelmi rendelkezések is megnehezítik a behajtásukat, úgy, hogy ezt a nagy kockázatot a takarékpénztár részéről sokkal nagyobb és bővebb tartalékok gyűjtésével kellene ellensúlyozni. Általában itt volna az ideje már annak, hogy a pénzintézetek üzletkörét illetőleg szigorú rendelkezés lépjen életbe, pontosan szabályozva, hogy a betéteket kezelő, illetve főleg annak gyűjtésére és kamatoztatására alakult intézetek a kihelyezéseknél a legkisebbre redukálják a kockázatot és semmikép se szabadjon valutaspekulációkba bocsátkozniok. AZ ÁLLAM ÉS A BANKOK. Ezen a címen hoz értékes közleményt az ,,Uj Gazdaság", kitűnően szerkesztett laptársunk, amely cikknek lényege az, hogy az állam ne a bankoktól vegyen igénybe magasabb kamatozás mellett függő kölcsönöket, miután ez — épp a magas kamat mellett — mégis csak támogatásnak számít. Mintahogy eléggé erősen támogatta az állam eddig is a bankokat, ha nem is úgy közvetlenül, miként a kényszerítő körülmények miatt tette pl. Ausztria, de minden más rendelkezéssel, többek között a transzfermoratóriummal, a pengő értékállandóságának a megőrzésével, vámpolitikai kedvezményekkel stb. Igaza van, hogy nálunk sem kell hangoztatni azt, hogy a bankok nem szorultak az állam támogatására, hanem megfordítva, miután az eddigi rendelekzések nagyrésze kizárólag azt eredményezte, hogy a bankok erősödjenek és belső erőiket növeljék. Hivatkozik külföldi példákra, így Franciaország, Németország és Olaszország példáira, ahol mindenütt sokkal jobban állította a kormány az állam szolgálatába a pénzintézeteket és azok üzletvezetését. * Lelkes reménykedéssel vesznek részt sokan ismét abban a lehetőségben, amit az új osztálysorsjáték nyújt. Akinek sorsjegye van, alapos a kilátás, hogy egy kis befektetés árán nagy vagyonra tehet szert. Hol nyerhet ma 30, 40, 50, 100, 200, 300 ezer pengőt? A m. kir. osztálysorsjáték módot, alkalmat ad, hogy kisebb, nagyobb nyereményben részesüljön bárki, mindenkinek és az összes sorsjegyeknek egyforma a nyerési esélye. Az új sorsjáték húzása április 13-án kezdődik. Az első osztályú sorsjegyek hivatalos ára: 7i = 24, y2 = 12, y± — 6, V8 = 3 pengő az összes főárusítóknál. * ,4 Budapesti Nemzetközi Vásár kezdeményezésére a francia vasúttársaságok hozzájárultak ahhoz, hogy a milánói és budapesti, illetve a poznani és budapesti vásárok megtekintése után a párisi vásárra érkező látogatók a francia vasutakon kedvezményesen utazhassanak nemcsak vissza ugyanazon a vonalon (amint az eddig szokásban volt), hanem Párisból tovébb bármely irányban. A Milánó—Budapest—Páris, illetve Poznan—Budapest—Párisi gazdasági körutazások résztvevői tehát a vásárigazolványok alapján kedvezményesen utazhatnak tovább a brüsszeli világkiállításra, vagy Londonba. A Budapesti Nemzetközi Vásárnak az említett gazdasági körutazásokra vonatkozó prospektusa francia és angol nyelven megjelent és az összes nagy utazási irodákban rendelkezésre áll. 67