Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 1-2. szám - Tudományos-e a mai jogalkotás?

különbség termelési és eladási ár között 4.24 fillér Legújabban ez utóbbi célra az eladási ár Kwo-ként 6 fillér is lehet a termelési ár Kwo-ként 3,76 „ különbség 2.24 „ Ezzel szemben Gázművek. 1 m3 gáz bruttó termelési költsége 12.25 fillér (cikk szerint is ennyi) ebből a melléktermékek révéin megtérül 9.08 ,, marad bruttó termelési költség 3.17 fillér vagy másképen, a melléktermékek levonása után fenn­maradó összes termelési költség 2.845.277.— P Összes termelt gázmennyiség 89,813.200 m° 1 m° termelési kötsége = 2,845.277.—XI00 89,813.200 X 3 17 fillér Eladási ár m3-ként 20 fillér Különbség termelés és eladási ár között 16.83 fillér Ezekből a zárószámadásokból vett, tehát kétség­telenül helytálló adatokból nem az következik, hogy az Elektromos Művek gúzsba van kötve, csakhogy a gázszolgáltatás árát megvédje, hiszen a termelési és eladási ár közötti különbség alig fél, negyed és nyol­cad részét teszi a gáz termelési és eladási ára közötti különbségnek. Sokkal nagyobb a különbség a világítási áram­szolgáltatásban a termelési és eladási ár között 35 — 3.76 = 31.24 fillér Ezzel a különbségijei. H?or>yára cikkíró szenti t sem akarja az Elektromos Művek a Gázművek nem létező magánvilágítási gázszolgáltatását megvédeni. Ehhez a helyesbített kalkulációhoz hozzá kell még fűzni, hogy a termelési költségeken kívül mind­két üzemnél fennállauak még a szállítási, szétosztási, értékesítési, ügvviteli és igazgatási költségek, vala­mint a tőkeszolgálat. Hogv mindezen költségek fedezhetők-e az áram termelési és eladási árából származó 8.24 fillér. 4.24 fíll. és 2.24 filléres különbségekkel, annak megállapí­társa nem tartozik ide, de bogy a különbségek olvan mérsékeltek, hogy azok a gáz árát nem védik, az két­séget nem szenved. Nebogv ezekből a belvesbítő adatokból téves kö­vetkeztetések vonassanak le a háztartásod melegellá­tásának költségeire vonatkozólag, meg kell íegve^­nem, hogy 1 Kwo = 864 kalóriával, míg 1 m3 gáz alsó fűtőértéke 3600 kalória. Vagyis mindkét energiafor­mánál 1000 kalória: elektromos áramnál 12 filléres ár mellett 13.9 fil­lérbe kerül, gáznál 20 filléres ár mellett 5.5 fillérbe kerül. Helyes a Gázmüveknek a cikkben említett azon okfejtése is, hogv ha a Gázművek fogyasztói kö^ül 5000 elektromos hőfogvasztóvá. válik, ez a főváros ház­tartására nézve kárral járna. E tekintetben hivatko­zom Gebhardt essení igazgatóra, aki kimutatta, hogy ha egv gázművel és elektromos művel rendelkező vá­ros elektromos műve 13.5 millió kilowattóra áramot szolgáltatna főzési célra olyan ár mellett, mellyel az áram versenyképes lenne a gázzal, az elektromos mű 125 ezer RM-al szolgáltatna többet a községi háztar­tásnak, mint azelőtt, de az ugyancsak községi gázgyár­nál ezáltal elvesző 4.2 millió m3 gázfogyasztás révén a községi háztartás 378 ezer RM bevételtől esik el, ami végeredményben 253 ezer RM károsodást jelent a városnak., Téves az az adat, melyszerint a Gázművek az 1933. évben csak 17,983.64 pengővel dotálta volna a tartalékalapot, mert ez az összeg voltaképpen nem is a Gázművek tartaléka, hanem az 1928. évi XL. tc. szerint az öregségi és rokkantsági ellátás céljaira tar­talékolandó összeg. Mint már fentebb említettem, a Gázműveknek két tartalékalapja van és ezeknek együttes összege az 1932. év végén mutatkozó 20.894,912.18 pengővel szemben 1933. év mérlege sze­rint 22.255,779.51 pengőt tett ki, úgy hogy az 1933. év tartalékolása helyesen 1,360.867.33 pengő volt. A cikkíró a Gázművek szemére veti, hogy tarta­lékolási politikájában nincs tekintettel egyfelől az adó­sok részéről várható veszteségekre, másfelől a több mint 8 millió P összegben kimutatott kőlcsőntár­gyakra. Ami az adósok 8 millió pengős tételét illeti, rá kell mutatnom arra, hogy ezen összeg jelentékeny ré­sze a gázfogyasztók december havi fogyasztási szám­láinak összegére vonatkozik, amely követelések a kö­vetkező hó végéig kiegyenlítést nyernek. Az adósok többi része a főváros és intézményei, üzemei, valamint a fővárosi alkalmazottak részére teljesített tüzelő­anyag szállításokból, részben pedig melléktermékek szállításából eredő követelésekből adódik. Minthogy a Gázművek egvrészt szállításokat csak kellő biztosítékkal rendelkező cégeknek teliesít, másrészt viszont követeléseinek nagy részénél a fővá­rossal áll szemben, az adósok tételeinél a teljesített áruszállításokból kifolvólag veszteséggel számolnia nem kell, e címen tehát tartalékolásra szükség nin­csen.A gázfogyasztási számlán behajthatatlanná váló tételeket a Gázművek a behajtatlanság megállapítása után esetről-esetre leírja és így tartalékolásra itt sin­csen szükség. A berendezési tárgyak pedig azoknak elhaszná­lódási mértékében szintén leírásra keriünek, úgy hogv a Gázműveket, tekintettel az elhasználódásra meg­áJlatvtott rövid időre, meglepetés nem érheti. Nem érthető meg a cikk írójának az annuitás tar­talékolására vonatkozó észrevétele sem. A Gázmű az annuitást minden évben pontosan fizeti, a teljes tőke­tartozást a mérleg teher oldalán tartalékolom. Egv-egy évre esedékes annuitásrészietet pedig a költségvetésbe veszi fel. Ezzel a Gázművek az összes mérlegkészítési szabályoknak úgv alakilag, mint tartalmilag eleget tett és így eljárásával szemben gáncs nem érheti. Az eddigi üzleteredménvek és a fejlődés tenden­ciája, mivel sem igazolja a cikksorozat szerzőjének azt az aggodalmát, hotfv a Gázművek üzeme hova-tovább már csak kölcsötnökiből lesz fenntartható és Veszé­lyezteti a beruházott kölcsöntőkét. Ellenkezőleg. Nem­csak az annuitás törlesztése folvik abban a mederben, ahogv azt a székesfőváros illetékes szervei a Gázmű­vek részére előírják, hanem amellett még kielégítő jö­15

Next

/
Thumbnails
Contents