Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 21-22. szám - Propaganda a politikában

tokintve, mindeniknek meg van a joga, hogy az előírt feltételek melleit, birtokbeli jogutódát a birtok elterheiesétöl egészben, vagy részbon eltiltsa. A boltkéz, a hitbizomány, a családi birtok, a haditelek, a vitézi telek, mind az alapításaikban rejlő cél erdekében élvezik is a termelés korlátozását tiltó törvény védelmét. A terhelési Itaiárt tehát például szántóknál, a szerzett jogok sérelme nélkül a kataszteri tiszta jövedelem harmincszoros szorzatában vélem megállapítani és itt teszem fel a kérdést arra vonatkozólag, hogy hol állma ma a gazdatársadalom, ha a korlátlan terhelési lehetőség nem segítette volna elő azt, hogy a legtisztább jóakarattal, de annyi adósságot csináljon, amelynek ma a negyedrésze után sem birja a kamatot fizetni? A terhelési szabadság korlátozása nem jelentené a birtokforgalom megkötöttségét, mert hiszen ettől mindenki szabadon adhat és vehet mezőgazdasági ingatlant, nem jelentené a gazdaság folytatásához szükséges hitel kirekesztését, mert a megengedett határokon belül sokkal több hitel szerezhető, mint amennyi a rendes gazdálkodás céljaira szükséges. Ellenben jelentené a hitellel való visszaélés megszüntetését. Hazánkban 1929 december 31-én az 50 kat. holdon felüli szabadíorgamú földbirtokok száma 18.976. Ezekből 7988 volt jelzáloggal megterhelve. Ezzel szemben a korlátolt forgalmú földbirtokok összesen 5444 darabjából, csak 481 birtok volt elterhelve. Tehát a szabad forgalom mellett az 50 holdon felüli birtokosok 57.9%-a van eladósodva, míg a korlátolt forgalmú birtokoknál az eladósodás csak 8.8%-os, az átlagos teher a terhelés tekintetében nem korlátozott földbirtokoknál katasztrális holdanként 547 P, míg a korlátoltaknál 110 P. körül mozog. E számok bizonyítanak. A terhelési tilalom érvényesítésének tehát sem jogi, sem gazdasági akadálya nincs, s mint a tőkeképződés elengedhetetlen feltétele, még akkor is megvalósítandó lenne, ha országunkat nem fenyegetné szomszédaink részéről állandóan gazdasági háború. Itt elég, ha rámutatok arra, hogy az esetben, ha a magyar nemzet az 1883-ban meghozott uzsoratörvény után a föld elterhelésének szabadságát is korlátozza, nem tudtak volna a románok eladósítani Erdélyben 5000 magyar családot és Erdély elvesztését talán el is lehetett volna kerülni. Nem beszélve arról, hogy napjainkban híre sem volna a termelést megbénító hitelkrízisnek, mert a magyar nemzeti miunka által teremtett értéktöbbletet nem emésztette volna fel, a külföldnek fizetett kamat. Számtalan történeti példát tudnék felhozni annak igazolására, hogy a magyarság és a magyar föld szent kapcsolatában beállott zavar és lazulás mindig katasztrófába kergette a nemzetet és csak akkor multak el a válságos idők, amikor ezt a kapcsolatot újra szorossá tették. Most csak arra utalok, hogy 1848/49-ben, mikor a Habsburgok németesítö törekvése vérbe fojtotta a nemzetszabadság vágyát, az abszolutizmus megsemmisítő törekvését csak azért tudtuk elvieslni, mert az önként megnyitott! alkotmány sáncain beiül a magyar nemzet minden egyes tagjának biztosíttatott a hazai föld megszerzésének és birtoklásának joga. Ma ott tartunk, hogy pénztőkeszegénységünk veszélyezteti tulajdonjogunkat, tehát csak akkor lehet igazi földteherrendezésről beszélni, ha intézményekkel elősegítjük a nemzeti tőke gyűjtésének lehetőségét éspedig úgy, hogy a magyar földmívelő részére minden körülmények között biztosítjuk a magyar föld tulajdon jogát. A túlkapásokra hajlandó pénztőke egyedüli ellenszere, ha minden talpalatnyi föld, még a legkisebb tanya is, mintegy átalakul hitbizománnyá, míg ez meg nem történik, addig politikai függetlenségünk joggal vitatható. Korlátozzák tehát a mezőgazdasági ingatlanok elterhelési szabadságát és akkor joggal el lehet mondani, hogy a gazdaadósságok rendezése a magyar faj szempontjából kielégítő módon befejezést nyert. Propaganda a politikában Irta: tiéldi Béla dr. orsz. képviselő A politikai propaganda céljai és eszközei ma már egészen mások, mint régen. Ennek a változásnak nem annyira a propaganda-eszközök és a propagandatechnika fejlődése az oka, hanem sokkal inkább az, hogy ma politika alatt mást kell értenünk, mint régebben. Régebben politika alatt a napi politika pozícióharcainak furfangos ési szellemes irányítását, vagy közjogi kérdések megvitatását, legjobb esetben bizonyos Hazafias lelkesedés felkeltését értették. Ma azonban a ,,politika" igazi értelmévé az új korszellem intézményesítésére irányuló tervszerű kormányzati tevékénység vált. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ezáltal a „politika" szó fogalma túlzoitt értelmezési nyert, vagy hogy ez a meghatározás nem fedi a „politika" valódi értelmét. Sőt ellenkezőleg: a „politika" fogalma ezzel az értelmezéssel tér vissza igazi tartalmához, amely valamikor az egész társadalmi élet irányításában állott. Ma a kormányzat legfőbb kötelessége nemzete iránt, hogy átsegítse azt a korszellemváltozás természetes nehézségein Vannak ugyan, akik azt mondják, hogy egységes korszellem tulajdonképen nincs is, így annak változása sem jelent egy meghatározott periódust, illetőleg meghatározott kormányzati feladatot Ez azonban nagyon könnyem megcáfolható állítás, ha esak az általános szokásokra, Ízlésre, divatra, művészeti, irodalmi és politikai törekvésekre hivatkozunk is, amelyekből világosan megállapítható, hogy ma minden: az egész emberi lelkiség és gondolkodás megváltozott a múlttal szemben. Hogy pedig ez a változás egy egységes korszellemet reprezentál, azt viszont azzal lehet igazolnunk, hogy a régi individuális felfogással szemben, amely az irodalomban ép úgy megnyilatkozott, mint jogrendszerünkben, vagy családi életünk mindennapi szokásaiban, ma kétségtelonül az egész vonalon egy kollektív-szolidáris áramlat alakult ki. Az bizonyos, hogy a korszellem nem skatulyázható be mereven sem időbeli, sem tartalma szempontból, mert hiszen a megelőző korszellem maradványai épúgy, mint a továbbfejlődés előőrsei állandóan hatnak, úgyhogy végeredményben még a kialakult korszellem állapotában is állandó eszmeharcok folynak le. De az 164