Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 17-18. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja 6.[r.] Nemzeti pénzügyi önállóság

Még kevésbbé lehet kétséges az, hogy a gazdasági ön­célúságnak viszont leghatalmasabb emeltyűje a nemzeti pénzügyi önálóság. Enneq a logikai eszmemenetnek lán^ colatán tovább menve, annak megállapítása következik, hogy a nemzeti pénzügyi önállóság a pénzügynek közér­dekű megszervezésével, — közérdekű, altruisztikus intéz­ményeknek megalkotásával valósítható meg. A pénzügynek legalsófokú közérdekű szervezete a Községi Nakarékpénztárak országos hálózata. Betetőzése pedig erre az országos hálózatra — a fentebb ismertetett elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével — felépítendő Magyar Nemzeti Jegybank. A Magyar Nemzeti Jegybanknak ebben a gondolat­körben megszervezésekor tulaj donképen a bankkapitaliz­mus által szélesen kitaposott utakon járunk. Amint a bankkapitalizmus, azonban tisztán a mennél nagyobb részvényesi nyereség, tehát az önző haszon érde­kében, affiliációk, érdekkörbe vonások és egyéb elnevezés alatt kumulálta, középpontosította önmagát: ugyanazt tehetik a Községi Takarékpénztárak, csakhogy a községek közönségének és a nemzetnek egyetemes közérdekében. És bizonyára meg is teszik, csak annak a bíztató kijelentés­nek kell felülről elhangzania, hogy a KT-ak mindenkor közvetlen kapcsolatban állanak a MNJ-kal. A kivétel nélkül minden községben megszervezendő KT-nak arra meghatalmazott képviselői ezt a, felülről jövő bíztatást követően, országos gyűlést tartanak ragyogó fő­városunkban. Ezen az országos gyűlésen határozatilag ki­mondják, hogy megalakítják a Községi Takarékpénztárak Országos Szövetségét, mint országszerte egyetlen hitei- és pénzforrást. Megállapítják a Szövetségnek alapszabályait, ennek keretében a célt, az üzletkört, a szervezetet. Szabá­lyozzák egyrészt a Szövetség, másrészt a KT-ak közötti kapcsolatot. Munkájuk végeztével azzal a kérelemmel for­dulnak az országgyűléshez, hogy a Szövetséget törvény alkotásával szefvezze át a magyar nemzetnek Jegybank­jává. , . Az Országos Szövetség üzletkörének törvény áíta sza­bályozása rendkívüli fontosságú. Ezen a ponton ütközik össze a jegybanktudomány oríhodoxiája a nemzetnek ál­talános közgazdasági és állampénzügyi érdekeivel. A ha­ladásnak, a fejlesztésnek elve, a dacos élniakarás a vas­kalapos maradisággal. A hitelműveletek szempontjából szakítanunk kell a jegybanktudománynak azzal a megava­sodott elméleti tételével, amely szerint a hosszúlejáratú hitelműveletek nem tartoznak a Jegybank lényegéhez. A magyar mezőgazdaság, a házbirtok és a közülelek érdekei toronymagasan állanak ezzel az orthodox elvvel szemben. Az Országos Szövetségből alakuló Jegybank a nemzetnek egyetlen hitelforrása és a józan ész azt követeli, hogy mint hitelforrás nem holmi klasszikusként hirdetett, nem ortho­dox és mindenképen elavult elveknek értelmében, hanem az általános nemzeti érdekeknek szem előtt tartásával, akként szervezzük meg, amint azt a gyakorlati ész meg­követeli. Azonban, miután az Országos Szövetséget azzal a céltudattal kell megszerveznünk, hogy általa a nemzet közvetlenül gyakorolja a papírpénz kibocsátásának felség­jogát és így a nemzetnek egyetlen pénzforrása is lesz, — ezért az üzletkört nem csupán a hitelműveletek folytatha­tására kell korlátozni. Az üzletkört ki kell bővíteni. Nem­csak feljogosítani, .hanem az üzletkörbe utalással egyene­sen kötelezni kell az Országos Szövetségből alakuló Jegy­bankot arra, hogy a saját számlájára teljesítse azokat a nagyszabású nemzeti beruházásokat, mint örökéletű nem­zeti vállalatokat, amelyek az állami: költségvetés keretében eddig teljesíthetők nem voltak és az állampolgárok meg­terhelése nélkül, avagy külföldi kölcsön felvétele nélkül (amitől Isten őrizzen!) ezután sem teljesíthetők. Előre látható, hogy ha az új Nemzeti Jegybankunknak üzletkörét ekként szabályozzuk: a bankvezéreknek és a jegybanktudósoknak viharos ellentmondásaival találko­zunk. Mindegy, még attól sem kell visszariadnunk, hogyha akár nyíltan, akár vakondok utakon a nemzetközi pénz­császárokat is mozgósítják ellenünk. A bankvezérek és jegybanktudósok nem a nemzet. A nemzetközi pénzcsá­szárok pedig épen azok, akiktől nemzeti öncélúságunk ér­dekében meg kell szabadulnunk. A magyar nemzeti érdek egyenesen parancsolja azt, hogy a nemzeti öncélúságért lelkesedő nemzet törvényes képviseletének ellenmondás nélkül fel kell karolnia a köz­ségekben decntralizált társadalomnak egységes pénzügyi szervezkedésre törekvését. A kérelemben a nemzeti társa­dalom dörömböl a törvényalkotó hatalom kapuin. A nem­zetnek közvéleménye, mi több: akarata nyilatkozik a ké­relemben. A nemzetnek egységes közakarata előtt aztán el kell némulnia a bankkapitalista érdekeknek. A pártpoliti­kai ellentéteknek helyét pedig elfoglalja az a törvényhozói közmegnyugvás, hogy végre egy eszme, egy közérdekű in­tézmény, egy nemzeti cél, amit ez a szerteszét tagolt nem­zeti társadalom a nemzeti öncélúságnak gazdasági köz­érdekében egységesen akar. Nem lehet kétséges, hogy kormány és törvényalkotó hatalom teljesítik a kérelmet, hogy mennél hamarabb meg­kezdhesse altruista szellemű működését a nemzet pénz­ügyi önállóságának megtestesítője: az a Magyar Nemzeti Jegybank, mely a nemzet minden kicsinyjének és nagyjá­nak egyetemes, osztatlan és örökös tulajdona. Az a Nem­zeti Jegybank, melynek ütő- és visszerein keresztül a nem­zetnek örök élettartamán át egyenletesen lüktet a Szent Koronának eszményében közjogi egységbe forrt nemzetnek egész politikai és gazdasági életét egységesen átfogó és a palotáktól a kicsiny kunyhókba is behatoló pénzügyi ereje. A nemzeti vagyonnak nem valamely, pénzben kife­jezett és befizetett Tészecskéje, hanem az egész nemzeti vagyon és ennek minden jövedelme lesz ennek a Nemzeti Jegybanknak az alaptőkéje, az által, hogy a KT-ak benne kumulálják alapszabályszerü nyíltsággal azt az egész nemzeti tökevagyont és jövedelmet, amit a MNB Rt.-nak pénzügyi politikája és tartozásai, de hallgatagon, most is terheinek. Mert a KT-aknak meghatalmazottai: az Orszá­gos Szövetségbe beviszik saját — eszményi — alaptőké­jüket: községük közönségének a felelősségét. Az Országos Szövetség kérelmének törvényes alakban teljesítése által ez az eszményi alaptőke még tovább bővül. Nevezetesen az államinak nevezett összes tőkevagyonok­kal, állami1 összes üzemeknek tőkéivel, a Szent Koronának összes pénzügyi forrásaival. Ezzel aztán a gyűrű bezárul: bezárva tartja a nem­zetnek összes köz- és magán-, ingó- és ingatlan vagyonát és ennek a vagyonnak mindenkori jövedelmét. Az országgyűlésnek a kérelmet teljesítő törvényben, mint legfőbb rendelkezéseket, a következőket kellene ki­mondania: 1. §. A Magyar Községi Takarékpénztárak Országos Szövetségének megalakulását, alapszabályait tudomásul veszi, ezeket, mint a jelen törvénynek kiegészítő részét ezennel törvénybe iktatja, az Országos Szöveséget „Ma­143

Next

/
Thumbnails
Contents