Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 17-18. szám - Pénzügyi rendszerünk és hitelszervezetének reformja 6.[r.] Nemzeti pénzügyi önállóság

Még kevésbbé lehet kétséges az, hogy a gazdasági öncélúságnak viszont leghatalmasabb emeltyűje a nemzeti pénzügyi önálóság. Enneq a logikai eszmemenetnek lán^ colatán tovább menve, annak megállapítása következik, hogy a nemzeti pénzügyi önállóság a pénzügynek közérdekű megszervezésével, — közérdekű, altruisztikus intézményeknek megalkotásával valósítható meg. A pénzügynek legalsófokú közérdekű szervezete a Községi Nakarékpénztárak országos hálózata. Betetőzése pedig erre az országos hálózatra — a fentebb ismertetett elméleti és gyakorlati szempontok figyelembevételével — felépítendő Magyar Nemzeti Jegybank. A Magyar Nemzeti Jegybanknak ebben a gondolatkörben megszervezésekor tulaj donképen a bankkapitalizmus által szélesen kitaposott utakon járunk. Amint a bankkapitalizmus, azonban tisztán a mennél nagyobb részvényesi nyereség, tehát az önző haszon érdekében, affiliációk, érdekkörbe vonások és egyéb elnevezés alatt kumulálta, középpontosította önmagát: ugyanazt tehetik a Községi Takarékpénztárak, csakhogy a községek közönségének és a nemzetnek egyetemes közérdekében. És bizonyára meg is teszik, csak annak a bíztató kijelentésnek kell felülről elhangzania, hogy a KT-ak mindenkor közvetlen kapcsolatban állanak a MNJ-kal. A kivétel nélkül minden községben megszervezendő KT-nak arra meghatalmazott képviselői ezt a, felülről jövő bíztatást követően, országos gyűlést tartanak ragyogó fővárosunkban. Ezen az országos gyűlésen határozatilag kimondják, hogy megalakítják a Községi Takarékpénztárak Országos Szövetségét, mint országszerte egyetlen hitei- és pénzforrást. Megállapítják a Szövetségnek alapszabályait, ennek keretében a célt, az üzletkört, a szervezetet. Szabályozzák egyrészt a Szövetség, másrészt a KT-ak közötti kapcsolatot. Munkájuk végeztével azzal a kérelemmel fordulnak az országgyűléshez, hogy a Szövetséget törvény alkotásával szefvezze át a magyar nemzetnek Jegybankjává. , . Az Országos Szövetség üzletkörének törvény áíta szabályozása rendkívüli fontosságú. Ezen a ponton ütközik össze a jegybanktudomány oríhodoxiája a nemzetnek általános közgazdasági és állampénzügyi érdekeivel. A haladásnak, a fejlesztésnek elve, a dacos élniakarás a vaskalapos maradisággal. A hitelműveletek szempontjából szakítanunk kell a jegybanktudománynak azzal a megavasodott elméleti tételével, amely szerint a hosszúlejáratú hitelműveletek nem tartoznak a Jegybank lényegéhez. A magyar mezőgazdaság, a házbirtok és a közülelek érdekei toronymagasan állanak ezzel az orthodox elvvel szemben. Az Országos Szövetségből alakuló Jegybank a nemzetnek egyetlen hitelforrása és a józan ész azt követeli, hogy mint hitelforrás nem holmi klasszikusként hirdetett, nem orthodox és mindenképen elavult elveknek értelmében, hanem az általános nemzeti érdekeknek szem előtt tartásával, akként szervezzük meg, amint azt a gyakorlati ész megköveteli. Azonban, miután az Országos Szövetséget azzal a céltudattal kell megszerveznünk, hogy általa a nemzet közvetlenül gyakorolja a papírpénz kibocsátásának felségjogát és így a nemzetnek egyetlen pénzforrása is lesz, — ezért az üzletkört nem csupán a hitelműveletek folytathatására kell korlátozni. Az üzletkört ki kell bővíteni. Nemcsak feljogosítani, .hanem az üzletkörbe utalással egyenesen kötelezni kell az Országos Szövetségből alakuló Jegybankot arra, hogy a saját számlájára teljesítse azokat a nagyszabású nemzeti beruházásokat, mint örökéletű nemzeti vállalatokat, amelyek az állami: költségvetés keretében eddig teljesíthetők nem voltak és az állampolgárok megterhelése nélkül, avagy külföldi kölcsön felvétele nélkül (amitől Isten őrizzen!) ezután sem teljesíthetők. Előre látható, hogy ha az új Nemzeti Jegybankunknak üzletkörét ekként szabályozzuk: a bankvezéreknek és a jegybanktudósoknak viharos ellentmondásaival találkozunk. Mindegy, még attól sem kell visszariadnunk, hogyha akár nyíltan, akár vakondok utakon a nemzetközi pénzcsászárokat is mozgósítják ellenünk. A bankvezérek és jegybanktudósok nem a nemzet. A nemzetközi pénzcsászárok pedig épen azok, akiktől nemzeti öncélúságunk érdekében meg kell szabadulnunk. A magyar nemzeti érdek egyenesen parancsolja azt, hogy a nemzeti öncélúságért lelkesedő nemzet törvényes képviseletének ellenmondás nélkül fel kell karolnia a községekben decntralizált társadalomnak egységes pénzügyi szervezkedésre törekvését. A kérelemben a nemzeti társadalom dörömböl a törvényalkotó hatalom kapuin. A nemzetnek közvéleménye, mi több: akarata nyilatkozik a kérelemben. A nemzetnek egységes közakarata előtt aztán el kell némulnia a bankkapitalista érdekeknek. A pártpolitikai ellentéteknek helyét pedig elfoglalja az a törvényhozói közmegnyugvás, hogy végre egy eszme, egy közérdekű intézmény, egy nemzeti cél, amit ez a szerteszét tagolt nemzeti társadalom a nemzeti öncélúságnak gazdasági közérdekében egységesen akar. Nem lehet kétséges, hogy kormány és törvényalkotó hatalom teljesítik a kérelmet, hogy mennél hamarabb megkezdhesse altruista szellemű működését a nemzet pénzügyi önállóságának megtestesítője: az a Magyar Nemzeti Jegybank, mely a nemzet minden kicsinyjének és nagyjának egyetemes, osztatlan és örökös tulajdona. Az a Nemzeti Jegybank, melynek ütő- és visszerein keresztül a nemzetnek örök élettartamán át egyenletesen lüktet a Szent Koronának eszményében közjogi egységbe forrt nemzetnek egész politikai és gazdasági életét egységesen átfogó és a palotáktól a kicsiny kunyhókba is behatoló pénzügyi ereje. A nemzeti vagyonnak nem valamely, pénzben kifejezett és befizetett Tészecskéje, hanem az egész nemzeti vagyon és ennek minden jövedelme lesz ennek a Nemzeti Jegybanknak az alaptőkéje, az által, hogy a KT-ak benne kumulálják alapszabályszerü nyíltsággal azt az egész nemzeti tökevagyont és jövedelmet, amit a MNB Rt.-nak pénzügyi politikája és tartozásai, de hallgatagon, most is terheinek. Mert a KT-aknak meghatalmazottai: az Országos Szövetségbe beviszik saját — eszményi — alaptőkéjüket: községük közönségének a felelősségét. Az Országos Szövetség kérelmének törvényes alakban teljesítése által ez az eszményi alaptőke még tovább bővül. Nevezetesen az államinak nevezett összes tőkevagyonokkal, állami1 összes üzemeknek tőkéivel, a Szent Koronának összes pénzügyi forrásaival. Ezzel aztán a gyűrű bezárul: bezárva tartja a nemzetnek összes köz- és magán-, ingó- és ingatlan vagyonát és ennek a vagyonnak mindenkori jövedelmét. Az országgyűlésnek a kérelmet teljesítő törvényben, mint legfőbb rendelkezéseket, a következőket kellene kimondania: 1. §. A Magyar Községi Takarékpénztárak Országos Szövetségének megalakulását, alapszabályait tudomásul veszi, ezeket, mint a jelen törvénynek kiegészítő részét ezennel törvénybe iktatja, az Országos Szöveséget „Ma143