Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 13-14. szám - Érdekképviseletek reformja

meket, amelyek oly sokszor mumusként állítanak a kor­mányzatok elé, pJL, amikor munkáselibocsát ásókról van szó. Lettet, hogy a legtöbb érdéktestü létnek ma még nem kívánatos, hogy törvényes szabályozásban része­süllijöm, f élit ük az autonómiájukat, azonban miitá végső e'lv, kell, hogy érvényesüljön az a tétel, hogy egyik test sem 'lehet állam az államiban., miután ez olyan reakciót szül sok esetben a közvéleményben, ami csak felesleges széthúzásra alkalmas. Nem vonjuk kétségbe egyik gazdasági érdekképviseletnél sem azt a .létjogosultsá­gukat, hogy igenis érdekeik pronionsziirozásánál vég­eredményben is a keretűikbe tartozó gazdasági egyedek érvényesülési és legjobb boldogulási lehetőségét egyen­getik, azonibani mint minden lintézménynél, így a magán­gazdaságiakniál is, sok esetben az idő megérlelte azt a jelenséget, amikor könnyen fogható rá az öncélúság, vagyis sok esetben az egyedek vannak az érdektestület­ért és niem megfordítva. Nem hagyhatjuk .ki végül azt sem ebből a pro­gramiból!, hogy .nélkülözzük a gazdasági élet olyan je­lentékeny csoportjának az egészséges érdekképviseleti csoportosulását, minit amilyen lenne pl. a mezőgazda­sági munkásságé, amelynek az életre hívása nem is kép­zelhető el máskép, mint törvényes eszközökkel és ami nagyon sokban vinné előbbre a falu népének nagy többségének anyagi és szellemi jólétét. A teljes gazda­sági harmóniát csakis egy mindenre kiható, törvényes szabályozás tudná megteremteni, mert amellett, hogy sokféle, szerteágazó egyugyanazon hivatásnak ma töibibé­kevésbbé funkcionáló szabadszervezetét szüntetné meg, vagy egyesítené, azonkívül életre hívná azokat, is, ame­lyek ma még minősének, de amelyekre nagyon is nagy szükség ifcmne, különösen a dolgozó osztályok részére. Szövetkezeti ismeretek A Magyarországi Szövetkezete Szövetsége meg­bízta Pártos Szilárd dr-t és Szilágyi László dr-t, hogy szövetkezeti kézikönyvet írjanak, amelyet a magyar gazdasági éHet és szakoktatás régóíta nélkülözött. A 378 oldalas, nagyszabású munka Szövetkezeti ismeretek címmel most jelent meg és szellemi, valamint gyakorlati értékénél, úttörő jelentőségénél fogva méltó feltűnést fog kelteni a tudományos könyvpiacon'. A munka a szö­vetkezeti .ismereteknek népszerű nyelven megírt, teljes, rendszeres és átfogó magyar kézikönyve, amelynek az a célja, hogy a nagyközönség széles rétegei számára és gazdasági szakoktatás részére pedig forrásmun­kául és vezérfonalul szolgálnom. Meg kell állapítani, hogy a könyv ezt a kettős célt százszázialékban eléri. Áttekinthető, egyszerű, új és világos rendszerben is­merteti a szövetkezet lényegét, a külföldi és hazai szö­vetkezeti mozgalom történetéit, a szövetkezet szerveze­tét és életműködését, a szövetkezetek egyes fajtáit: a hitel, termelési, értékesítő és fogyasztási szövetkezete­ket. Különösen nagy érdemié a könyvnek, hogy alapos tudományos felkészültséggel, de egyben- minden nagy­képűség nélkül, a külföldi és magyar szövetkezeti moz­galom széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretében íródott s a gyakorlati élet szemüvegén keresztül nézi és tárgyalja az elméleti tudnivalókat A munka tehát az oktató tankönyv és praktikus kézikönyv kettős jellegét egyesíti magában: nemcsak tudnivalókat ad elő, nem­csak ismereteket tár fel, hanem érinti a szövetkezeti mozgalom napi problémáit és tárgyilagos, meggyőző feleletet ad sok oly ikérdésre, amelyet a mindennapi élet vet fel. A könyv anyagát dús statisztikai anyag tá­masztja alá, minden kérdésnél megtaláljuk a hazai és küliölldii adatolkat, vomatkozásokat. Tömören, átfogóan adja elő mondanivalóit, amellett bevilágít a legapróbb részletkérdéseikbe is. A BENZ1NKARTEL. Egyelőre áll a harc és a vámsorompók megnyitása még nem érezteti a hatását. A valószínűség azt mutatja, hogy nem annyira az im­portszabadság fogja az árakat nivellálni, hanem a le­hetőség a szabad versenyre és a kartel keretéből olyan gyengébb cégeknek a kiugrása, akik majd módot talál­nak arra, hogy a szabad behozatal révén kihasználják — ha már rendelkeznék a piacon szükséges tárolási le­hetőségekkel — a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Csakis ez a tény fogja majd jobb belátásra bírni a nagy cégeiket, amikor látják, hogy a diktatúrájuk alatt álló kisebb cégek önerőre kapnak a nyitott vámsorompó ré­vén. Itt lesz az a sebeshető pontja a kártolnék. Tehát nem csak az fogja megdönteni, hogy a nagyfogyasztó­két vesztik el a külföldi behozatali lehetőségeknél, ha­nem a kisebb fogyasztókkal összeköttetésben álló ki­sebb kartel tagok részéről éri őket majd a csapás. ÜJ NÖVÉNYI OLAJGYAR. Mauíhner Ödön magkereskedelmi rt. hosszú és szívós harcok árán tu­dott a növényi olajkártól részéről kontingenshez jutni, noha olajextrációs gyárát már előbb felállította Pécsen, de csak nemrég kapta meg hozzá a szükséges üzemei engedélyt. Közben azonban még egyéb nehézséggel is meg kell küzdeniök, mert ugyanis a Pécsen felállított gyár olyan környéken fekszik, ahol lakóházak is van­nak közvetlen környezetében, viszont tudvalevőleg a ricinus-magvakból extrahálandó olajgyártás bűzös és mérges gázokat fejleszt, amely nem alkalmas lakott területein. Ezért a pécsi lakók szövetsége panasszal for­dult a város vezetőségéhez, majd a belügyminisztérium­hoz és tiltakozik a gyár üzembehelyezése miatt. Döntés még nincs. A Vietoria Biztosító f. évi június 18-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Napirend előtt a felügyelő bizott­ság elnöke kegyeletes és elismerő szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt volt központi vezérigazgatóról, Gerstenberg Ottóról, valamint Vetter F. Ernő központi igazgatóról. A Vietoria 1934-ben életbiztosítási állományát 104 millió mái-kával gyarapította, miáltal a teljes hiztositási állomány 1032 millió márkára emelkedett. Az elmúlt év­ben a társaság halálesetek miatt kereken 7 millió márkát fizetett ki. A mai értéknek megfelelő leirlások ce szociális ter­hek levonásával a társaság 6,291.397.— márka tiszta nye­reséget mutat ki, melyből saját üzletfelei 5.726.171.— márka nyereségosztalékban részesítette. A régi nyereség­részesedéses biztosítások osztoléka ugyanakkora, mint az a megelőző üzletévben volt. A részvényesek osztaléka, ép úgy, mint a mult évben, az idén is rászvényenkint 75 már­kát tett ki. A társasiág működési területe is megnöveke­dett Többek között ismé felvette működését Belgiumban., továbbá Irak és Iran területén, miáltal külföldi tevékeny. eége 22 államra terjed ki. A magyarországi igazgatóság, melynek éléin Rózsa Rezső ügyvezető igazgató áll, az üzleteredmény ily ked­vező alakuláslához nagy mértékben hozzájárult.

Next

/
Thumbnails
Contents