Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 11-12. szám - A magyar mezőgazdaság eladósodásának problémája

lünk Magyarországon pedig 1848-ban féíbeszakítta­tott. Ezidök nagy reformjai kitárták az új élet pompás palotájának kapuit, de az előszobákban senki sem várta a betóduló vendégsereget. Senki sem várta őket és senki sem vezette őket a termek labirintusába. Így tör­tént, hogy mindenkinek sajátmagának kellett gondos­kodnia magáról, hogy ebben a törtető versenyben el­veszett az az eszmény, amely az új palota építését in­spirálta s hogy az öklök törtek maguknak utat ott, ahol milliók érdeke az lett volna, hogy az ész, a tehetség és a szorgalom vágjon magának utat. A magyar mezőgazdaság eladósodásának problémája Irta: Bálini György dr. oki. közgazda A világháborúnak és azt követő inflációnak közgaz­daságilag egyetlen hasznos következménye volt, hogy meg­szüntette a magyar földbirtok eladósodását, mert a pénz elértéktelenedés folytán a magyar földbirtokra bekebelezett jelzálogos adósságok összege teljesen jelentéktelen teherré zsugorodott össze. 1913-ban a mai Magyarország terüle­tén fekvő földbirtokokat mai pénzegységben kifejezve, körülbelül 3 milliárd pengő adósság terhelte; 1925. év vé­gén már csak 109.9 millió pengő bruttó teher nehezedett a magyar földbirtokra. Ez az összeg azonban gyors ütem­ben emelkedett és 1933. év közepén a gazdaadósságok tel­jes összege kereken 2.3 milliárd pengőt reprezentált, tehát alig maradt valamivel alatta a világháború előtti eladóso­dásnak. Különösen gyors volt az eladósodási folyamat az 1926—30-ig terjedő időszakban, amikor a magyar gazda­sági élet a látszat prosperitás időszakát élte át és a kül­földi kölcsönökből táplálkozó konjunktúra megemészthe­tctlen beruházásokhoz vezetett az iparban és mezőgazda­ságban egyaránt. Egyedül 1929-ben 532 millióval nőtt a magyar földbirtok eladósodása, és csak 1931-ben torpant meg ez a folyamat, hogy aztán a hitelválsággal kapcso­latban a gazdahitelek további folyósításának teljes meg­szűnéséhez vezessen. Míg 1929-ben a gazdaadósság növe­kedése 46.6%-ot tett ki, addig 1932-ben már csupán 3.6%-kal lett csak nagyobb a magyar föld adósságterhe és 1933-ban és 1934-ben az adósságok a teljes stagnáció képét mutatták. Amilyen egészségtelen volt a magyar mezőgazdaság gyors eladósodása az 1926—30-ig terjedő időszakban, annyira súlyos helyzetet teremt ma az a teljes hitelnélküliség, amiben a magyar mezőgazdaság vergődik. A magyar mezőgazdaság egészséges fejlődése elkép­zelhetetlen hitel nélkül, mert a tagosítás, a telepítés és az időszerű mezőgazdasági átszervezési problémák megoldása mind pénzt igényel. A mezőgazdaság múltbeli eladósodá­sára és jelenlegi hitelképtelenségének megoldása nélkül a mezőgazdasági termelés és értékesítés kérdése is zsák­utcába kerül. Nyugalmi helyzetet kell teremteni tehát a magyar gazdaadósságok kérdésében is szigorú határvona­lai kell húznunk mult, jelen és jövő között. Meg kell álla­pítanunk pontosan a magyar mezőgazdaság múltbeli el­adósodását, vizsgálnunk kell jelenlegi fizetőképességét, meg kell találni azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik a gazdaadósságok végleges rendezését és végül vá­zolnunk kell a mezőgazdasági 'hitel jövő útját és azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági hi­telélet feltámasztását és újjászervezését. Nem csak diag­nózisra, hanem terápiára is szükség van, mert nem elég megállapítani a betegség természetét, annak jelentkező tüneteit, hanem ki kell találni a megfelelő gyógyeljárást is, mely a gazdasági válság és súlyos eladósodás alatt szen­vedő magyar mezőgazdaságnak nemcsak tüneti kezelést jelent, hanem a baj gyökeréig ható gyógyulás előfeltételeit is megteremti. A magyar mezőgazdaság eladósodásának számszerű adatai. A magyar föld jelzálogos terheit legalaposabban Konkoly Thege Gyula dr. állította össze, melynek nyomán röviden és összefoglalva a következőkben állapíthatók meg a magyar föld terhei. A gazdaadósság teljes összege 2.3 milliárd pengőre tehető. Legfontosabb szerepe a hitelinté­zeti kölcsönöknek van, melyek az összes terheknek 53.3%-át reprezentálják és számszerűleg 1234 milliót tesz­nek ki. A földreformmal kapcsolatos terhekre 409.7 millió pengő jut; idetartoznak a Lebosz-kölcsönök és a vagyon­váltság földekért a kincstárnak járó 105.4 millió pengőt kitevő teher. Az egyéb terhek 668.9 milliót reprezentálnak. Ezek között szerepelnek az adó, illeték és kamathátralé­kok, valamint a kereskedelmi és ipari hitelek és más ter­hek, A 2.3 millió összteherből a magyar mezőgazdaság földreformmal kapcsolatos tartozásait levonva, 1.9 mil­liárd összterhet reprezentál az az adósság, amely a ma­gyar mezőgazdaságra nehezedik. Miután az összes meg­terhelt terület 5270 ezer katasztrális holdat tesz ki, 1 holdra 361 pengő átlagos teher esik. Az átlagos teher az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 36.8-szeresét reprezen­tálja. Az eladósodás, tehát még átlagosan számítva is elég súlyosnak mondható és különösen nyomasztónak fog ki­tűnni, ha egy pillantást vetünk azokra az aránytalansá­gokra, amelyek az egyes birtok kategóriák eladósodása között fennáll. Az 5 holdig terjedő törpebirtokoknál ugyanis az átlagos teher holdanként 740.2 pengőt tesz ki és az átlagos kataszteri tiszta jövedelemnek 54.8-szeresét repre­zentálja. Ezenkívül a törpebirtoknál az összes kölcsönök­nek csupán 37.9%-a esik a hitelintézeti kölcsönökre, melyek aránylag még a legkedvezőbb feltételüek voltak és 62.1% az egyéb terhekre. (Lebosz-kölcsönök nélkül.) Ezzel szemben az 1000 holdnál nagyobb birtokok átlagos megterhelése holdanként 243.5 pengő és az átlagos teher a kataszteri tiszta jövedelem 30.4-szerese. A hitelintézeti kölcsönök az összes kölcsönök 68.5%-át reprezentálják. A legkedvezőtlenebb helyzete tehát a törpebirtokos­nak van és ezenkívül eléggé súlyos, különösen, ha a ka­taszteri tiszta jövedelem szempontjából nézzük az eladó­sodást, a középbirtokosok helyzete is. Segítségre azonban minden földbirtokoskategóriánál szükség van, habár első­sorban az eladósodott kisbirtokosok nagy tömegét kell megmentenünk, melyeknek száma 320 ezerre tehető. A földbirtokot terhelő, — Lebosz-kölcsönök nélkül, — 1.9 milliárd pengőt kitevő összes adósságból 507 millió pengő esik a 10 holdig terjedő birtokokra és 1150 millió pengő a 100 holdig terjedőkre. A magyar földbirtok összes ter­heiből a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök csupán 320.2 milliót reprezentálnak. Ez az összeg a 2.3 milliárdot kitevő összes földbirtokra nehezedő terheknek csupán 14%-a. A magyar mezőgazdaságnak tehát olyan kölcsöne, 94

Next

/
Thumbnails
Contents