Törvényhozók lapja, 1935 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1935 / 11-12. szám - A magyar mezőgazdaság eladósodásának problémája

lünk Magyarországon pedig 1848-ban féíbeszakíttatott. Ezidök nagy reformjai kitárták az új élet pompás palotájának kapuit, de az előszobákban senki sem várta a betóduló vendégsereget. Senki sem várta őket és senki sem vezette őket a termek labirintusába. Így történt, hogy mindenkinek sajátmagának kellett gondoskodnia magáról, hogy ebben a törtető versenyben elveszett az az eszmény, amely az új palota építését inspirálta s hogy az öklök törtek maguknak utat ott, ahol milliók érdeke az lett volna, hogy az ész, a tehetség és a szorgalom vágjon magának utat. A magyar mezőgazdaság eladósodásának problémája Irta: Bálini György dr. oki. közgazda A világháborúnak és azt követő inflációnak közgazdaságilag egyetlen hasznos következménye volt, hogy megszüntette a magyar földbirtok eladósodását, mert a pénz elértéktelenedés folytán a magyar földbirtokra bekebelezett jelzálogos adósságok összege teljesen jelentéktelen teherré zsugorodott össze. 1913-ban a mai Magyarország területén fekvő földbirtokokat mai pénzegységben kifejezve, körülbelül 3 milliárd pengő adósság terhelte; 1925. év végén már csak 109.9 millió pengő bruttó teher nehezedett a magyar földbirtokra. Ez az összeg azonban gyors ütemben emelkedett és 1933. év közepén a gazdaadósságok teljes összege kereken 2.3 milliárd pengőt reprezentált, tehát alig maradt valamivel alatta a világháború előtti eladósodásnak. Különösen gyors volt az eladósodási folyamat az 1926—30-ig terjedő időszakban, amikor a magyar gazdasági élet a látszat prosperitás időszakát élte át és a külföldi kölcsönökből táplálkozó konjunktúra megemészthetctlen beruházásokhoz vezetett az iparban és mezőgazdaságban egyaránt. Egyedül 1929-ben 532 millióval nőtt a magyar földbirtok eladósodása, és csak 1931-ben torpant meg ez a folyamat, hogy aztán a hitelválsággal kapcsolatban a gazdahitelek további folyósításának teljes megszűnéséhez vezessen. Míg 1929-ben a gazdaadósság növekedése 46.6%-ot tett ki, addig 1932-ben már csupán 3.6%-kal lett csak nagyobb a magyar föld adósságterhe és 1933-ban és 1934-ben az adósságok a teljes stagnáció képét mutatták. Amilyen egészségtelen volt a magyar mezőgazdaság gyors eladósodása az 1926—30-ig terjedő időszakban, annyira súlyos helyzetet teremt ma az a teljes hitelnélküliség, amiben a magyar mezőgazdaság vergődik. A magyar mezőgazdaság egészséges fejlődése elképzelhetetlen hitel nélkül, mert a tagosítás, a telepítés és az időszerű mezőgazdasági átszervezési problémák megoldása mind pénzt igényel. A mezőgazdaság múltbeli eladósodására és jelenlegi hitelképtelenségének megoldása nélkül a mezőgazdasági termelés és értékesítés kérdése is zsákutcába kerül. Nyugalmi helyzetet kell teremteni tehát a magyar gazdaadósságok kérdésében is szigorú határvonalai kell húznunk mult, jelen és jövő között. Meg kell állapítanunk pontosan a magyar mezőgazdaság múltbeli eladósodását, vizsgálnunk kell jelenlegi fizetőképességét, meg kell találni azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik a gazdaadósságok végleges rendezését és végül vázolnunk kell a mezőgazdasági 'hitel jövő útját és azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági hitelélet feltámasztását és újjászervezését. Nem csak diagnózisra, hanem terápiára is szükség van, mert nem elég megállapítani a betegség természetét, annak jelentkező tüneteit, hanem ki kell találni a megfelelő gyógyeljárást is, mely a gazdasági válság és súlyos eladósodás alatt szenvedő magyar mezőgazdaságnak nemcsak tüneti kezelést jelent, hanem a baj gyökeréig ható gyógyulás előfeltételeit is megteremti. A magyar mezőgazdaság eladósodásának számszerű adatai. A magyar föld jelzálogos terheit legalaposabban Konkoly Thege Gyula dr. állította össze, melynek nyomán röviden és összefoglalva a következőkben állapíthatók meg a magyar föld terhei. A gazdaadósság teljes összege 2.3 milliárd pengőre tehető. Legfontosabb szerepe a hitelintézeti kölcsönöknek van, melyek az összes terheknek 53.3%-át reprezentálják és számszerűleg 1234 milliót tesznek ki. A földreformmal kapcsolatos terhekre 409.7 millió pengő jut; idetartoznak a Lebosz-kölcsönök és a vagyonváltság földekért a kincstárnak járó 105.4 millió pengőt kitevő teher. Az egyéb terhek 668.9 milliót reprezentálnak. Ezek között szerepelnek az adó, illeték és kamathátralékok, valamint a kereskedelmi és ipari hitelek és más terhek, A 2.3 millió összteherből a magyar mezőgazdaság földreformmal kapcsolatos tartozásait levonva, 1.9 milliárd összterhet reprezentál az az adósság, amely a magyar mezőgazdaságra nehezedik. Miután az összes megterhelt terület 5270 ezer katasztrális holdat tesz ki, 1 holdra 361 pengő átlagos teher esik. Az átlagos teher az átlagos kataszteri tiszta jövedelem 36.8-szeresét reprezentálja. Az eladósodás, tehát még átlagosan számítva is elég súlyosnak mondható és különösen nyomasztónak fog kitűnni, ha egy pillantást vetünk azokra az aránytalanságokra, amelyek az egyes birtok kategóriák eladósodása között fennáll. Az 5 holdig terjedő törpebirtokoknál ugyanis az átlagos teher holdanként 740.2 pengőt tesz ki és az átlagos kataszteri tiszta jövedelemnek 54.8-szeresét reprezentálja. Ezenkívül a törpebirtoknál az összes kölcsönöknek csupán 37.9%-a esik a hitelintézeti kölcsönökre, melyek aránylag még a legkedvezőbb feltételüek voltak és 62.1% az egyéb terhekre. (Lebosz-kölcsönök nélkül.) Ezzel szemben az 1000 holdnál nagyobb birtokok átlagos megterhelése holdanként 243.5 pengő és az átlagos teher a kataszteri tiszta jövedelem 30.4-szerese. A hitelintézeti kölcsönök az összes kölcsönök 68.5%-át reprezentálják. A legkedvezőtlenebb helyzete tehát a törpebirtokosnak van és ezenkívül eléggé súlyos, különösen, ha a kataszteri tiszta jövedelem szempontjából nézzük az eladósodást, a középbirtokosok helyzete is. Segítségre azonban minden földbirtokoskategóriánál szükség van, habár elsősorban az eladósodott kisbirtokosok nagy tömegét kell megmentenünk, melyeknek száma 320 ezerre tehető. A földbirtokot terhelő, — Lebosz-kölcsönök nélkül, — 1.9 milliárd pengőt kitevő összes adósságból 507 millió pengő esik a 10 holdig terjedő birtokokra és 1150 millió pengő a 100 holdig terjedőkre. A magyar földbirtok összes terheiből a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök csupán 320.2 milliót reprezentálnak. Ez az összeg a 2.3 milliárdot kitevő összes földbirtokra nehezedő terheknek csupán 14%-a. A magyar mezőgazdaságnak tehát olyan kölcsöne, 94