Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 3-4. szám - Fenntartandó-e a közigazgatási bizottság

különösen a délamerikai államokban a devizahelyzet feszültsége lényegesen engedett. Kedvezőbbek a fizetésképtelenségi válságot feltüntető számok is. A válság kutatása tudományos tevékenység, törvényei, megalapozottsága megközelítik azokat a törvényeket, amelyeken a természettudomány nyugszik. Van ennek a tudománynak néhány megállapítása, mely különösen felkelti a figyelmet. Éspedig: a gazdasági válság és a gazdasági konjunktúra ciklusokban változnak. A ciklusok hossza különböző. Már most megállapíttatott, hogy a termelés mennyisége nem áll összhangban az áralakulás fel vagy lemenetelével, hanem konstatáltatott, hogy a konjunkturálisán magas áralakulások alkalmával hirtelen megszűnik a termelés további fejlődése és ezzel ellentétben, ami különösen fontos a mi esetünkben, a depresszió utolsó fázisaiban akkor, amikor legmélyebb az árszint, a termelés jelentős fejlődést mutat. Ma a helyzet az, hogy az áraknak az egész világon 100 év óta nem tapasztalt szörnyű depresszióját látjuk, ezzel szemben több iparban a termelés mennyiségileg jelentős emelkedése tapasztalható. Ha ezt a tényállapotot beillesztjük a krízis lefolyásának tapasztalati törvényébe, úgy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy közeledünk a jelenlegi válság végéhez, amit különben a világ különböző gazdaságkutató intélzetei is jeleznek. Hazánkban természetesen ez a kérdés, a jobb idők bekövetkezése, elsősorban politikai probléma is, szorosan összefügg a kényszerbéke igazságos revíziójával, a restitucíó problémájával. Fenntartandó-e a közigazgatási bizottság írta : GAÁR VILMOS dr., ny. kúriai bíró A közigazgatási önkormányzat lényege abban fékezik, hogy a nemzet tagjai a végrehajtó hatalomban közvetlenül részegednek. A helyi feladatok végrehajtására és az ecélra szolgáló anyagi erő könnyebben termelhető ki a közvetlenül érdekeltek részéről, mint a központi végrehajtó hatalom részéről. Valamint az állami feladatok megoldásának részben az önkormányzatra való hárítása lehetővé teszi a centralisztikus igazgatás helyett a helyileg különböző érdekeltek, a helyi ismeretekkel biró nemzettagok érdekeinek kielégítését. Tehát nem az önkormányzat az öncél, hanem az állami végrehajtó hatalom, amely egyrészről nevelő hatással is bír, mert az önkormányzati tényezők gondolkodása és működése fegyelmezetté válik, másrészt pedig az állami akaratnak a törvényben való megnyilatkozása az önkormányzati szervak által végrehjatva, kevésbé hat kényszerítő módon, mert hiszen a maguk cselekedete az, amely a törvény végrehajtását biztosítja. A magyar közigazgatási önkormányzat a megyéből fejlődött ki, e hosszú történelmi múltra tekinthet vissza. Ebben az önkormányzatban az állam ellenőrző szerve a főispán. Amikor az 1867-iki kiegyezés után Magyarország a fejlődésnek soha nem ismert fokára jutott, a szervezett politikai közigazgatás mellett erőteljes mértékben fejlődtek ki a közigazgatási szakbeli ágak, amelyeknek csak egy része került az önkormányzat feladatkörébe, a többi részét az állami végrehajtó hatalom végeztette el szakközegeivel. Még pedig mindegyik szakminisztérium különkülön, egymással való szerves kapcsolat nélkül, állította fel a maga végrehajtó és ellenőrző szerveit. A főispán jogköre ezekre a közigazgatási szakágakra nem terjedt ki. A főispán csak a politikai önkormányzati közigazgatás ellenőrzője és «zen körön belül az állami hatalom képviselője. A tanfelügyelő, az államépítészeti hivatal, a gazdasági felügyelő és csendőrparancsnok, mind külön-külön végezte a maga működését, közvetlenül az illetékes szakminisztérium alá vetve és semmiféle kapcsolatban nem állott a helyi önkormányzattal. Ennek a szükséges kapcsolatnak a megteremtésére létesítette a törvényhozás a közigazgatási bizottságot, ezt az egéis&en célszerű magyar közigazgatási szervet, melyhez hasonló legfeljebb Olaszországban található. A cél az' volt, hogy a kormányzati és az önkormányzati szervek, valamint a különböző közigazgatási szakágak, együttműködése bázto6Íttassék. A törvény elgondolása az volt, hogy egyrészt az állami végrehajtó hatalom szervei betekintést nyerjenek az önkormányzati közigazgatásba és egyszersmind ennek az önkormányzati körnek a betekintésénél szavazati joguk is legyen. Mákrészt pedig az önkormányzati tényezők az állami végrehajtó hatalom tevékenységi körébe tüzetesebben belepillanthassanak és szavazatukat, valamint akaratukat ezen a téren is érvényre juttathassák. Innen van ais, hogy a főispán, illetve Budapesten a főpolgármester, elnöklete alatt a közigazgatási bizottság az önkormányzatnak választott tagjaiból és a különböző állami közigazgatási ágak helyi vezető férfiaiból alakult meg: és havonként legalább egyszer ülésezik. ( A közigazg. bizottság eredeti alakjában egyrészt elsőfokú, másrészt fellebbviteli közigazgatósági hatóság, valamint elsőfokú fellebbviteli fegyelmi hatéság volna, amely azonkívül az egyeis közigazgatási ágak főnökei, illetve képviselői részéről előterjesztett havi jelentéseket meghallgatják és ezekre a maguk szerzett tapasztalataik alapján az önkormányzati tényezők épúgy, mint az állami közigazgatási ágak képviselői, a maguk észrevételeit megtehetik, azonkívül pedig ez a bizottság az egyes felmerülő nohé-zségeket elhárítja. Az egyes közegek a szükséges rendeleteket kiadják éféi ott, ahöl saját hatáskörükben nem intézkedhetnek, felterjesztik az illetékes miniszterhez. A törvény célja világos és határozott volt, de amint a gyakorlatban is igen sokszor bebizonyosodott, a törvényes elgondolás és n gyakrol'atá mtegoldiáte egymástól nagyon messze eltér. A tapasztalat, amit tféscánti mint vidéki hírlapíró a megyei közigazgatási bizottságok működésénél, vagy pedig mint tíz éve a szfőváros közigazg, bizottságának tagja, szereztem, engem arról győzött meg, hogy az állami közigazgatási ágak képviselői a níaguk hatáskörébe tartozó ügyek29