Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 23-24. szám - Elsorvadásra van-e kárhoztatva a Gázművek?

A közleményt követő három cikk nem egyéb, mint a Gázmüvekre kimondott lenti halálos ítéletnek az indokolása és annak a vitatása, hogy az elektromos áram nemcsak a világítás, hanem a hőszolgáltatás terén is ki lógja szorítani a gázt; tehát a Gázműveket lokozatosan le kell építeni. Nem vitás, hogy az elektromos áram a háztartási és kirakat világítás terén a gazt tíuüapesten úgyszólván teljesen kiszorította. A közvilágítás tercn azonban az a helyzet, hogy annak tekintélyes hányadát még mindig — pl. Wienben — a gáz szolgáltatja. 6őt egyes nagy városokban, mint pl. tJeninben és ralisban a gázzal való közvilágítás van túlsúlyban. Ezekben a metropolisokban és több más küiiöldt városokban is a gáznak a magán világítás terén is szerepe van. Ebből látható, hogy a gáznak teljesen kiküszöbölése a közeljövőben még a világítás terén sem várható. Ennek egyik oka — különösen a közvilágításnál — egyrészt az, hogy a nagyvarosok közvilágításának biztonsaga követeli, hogy az necsak egyetlen egy energiaiorrásra épüljön lel; másrészt pedig, hoöv az üzemszüneteles általában véve az áramszolgáltatásnál gyakoribb jelenség, míg a gaznál ritka, minek igazolására elég arra hivatkoznunK. hogy Budapesten a gáz üzemében ennek fennállása óta — tehát közel 80 év alatt — szünetelés egyetlen egy esetben sem következett be. Ha a gáznak a világítás terén nagy mértékben csökkent is a szerepe, ez annál jelentősebb a magánháztartások hőeliátásánái, még pedig nemcsak nálunk, hanem az egész világon. A gáznak, mint háztartási hőforrásnak a használata mindenfelé állandó emelkedésben is van, mire nézve elegendőnek látjuk arra utalni, hogy az északamerikai Egyesült Államokban 1908. óta a gázhasználat — a földgázt nem is számítva — kb. a 16-szorosára emelkedett és 1912ben már 13 millió fogyasztó évi 15 milliárd köbmétert fogyasztott, Kanadában az emelkedés 10 év óta 40%. Ausztráliában az utóbbi 20 év alatt 71%, Ujzélandban pedig 54%. A gáz fogyasztása azonban nemcsak a tengerentúli államokban mutat ily arányokat, hanem az európai országokban is. Angliában pl. 9.7 millió fogyasztó 8.8 milliárd, Németországban 8 millió fogyasztó 3.2 milliárd, Franciaországban 4 millió fogyasztó 1.9 milliárd köbmétert fogyaszt., Svájcban pedig, ahol az áram termelésére a legolcsóbb energiaforrás, a vízierő áll rendelkezésre és ahol a gáz gyártására szükséges szenet kizárólag importból kell fedezni, 395 ezer fogyasztó 240 millió köbmétert fogyaszt. Itt kell megjegyeznünk, hogy a zürichi gázgyár termelése 1929—1932-ig évi 47.1 millió köbméterről fokozatosan 57 millió köbméterre emelkedett. Különösen külföldön már régen foglalkoznak az energiaforrások igénybevételének a változásával és megállapították, hogy a melegszolgáltatásra használt energiaformák között a gáz mutatkozott a legellenállóbbnak, mert míg a gázszolgáltatásban, a gazdasági válság legsúlyosabb esztendejében, az 1931. évben az előző évhez viszonyítva 3.6% volt a csökkenés, addig az elektromos áram szolgáltatásban az 1931. évben a csökkenés 12% volt, amely 1932. évben a 20%-ot is meghaladta. Ugyanakkor a szilárd tüzelőanyagokban 10.2%-kai esett vissza a fogyasztás. Ez a körülmény is csak azt bizonyítja, hogy a gázhasználat az elektromos árammal szemben gazdaságosabbnak mutatkozott és hogy a magánháztartások még a legkritikusabb időkben se mondtak le a gáz igénybevételéről. A háztartási gáz népszerűsége egyébként is emelkedőben van. Az északamerikai Egyesült Államokban pl. — amely pedig a technika terén elvitázhatatlanul vezet — 1933. évben a gáztűzhelyek száma 34.7%-kal emelkedett, viszont az elektromos tűzhelyeké 17%kal csökkent és míg 1930—1932. években egy újonnan felszerelt elektromos tűzhelyre 10—11 darab, addig 1932. évben 15 darab gáztűzhely esett. Tévedés az a beállítás, hogy a gázszolgáltatás az okszerű energiagazdálkodás szempontjából is anakronizmus volna. Ugyanis, amíg az elektromos úton történő hőellátásnál a felhasznált szén melegenergiájának alig 6—8%-át lehet hasznosítani, addig a gáznál a szén melegének 45—48%-a hasznosítható, nem is szólva arról, hogy a gáz előállításánál oly értékes mellékterményeket nyernek, mint pl. a koksz, kátrány, benzol, ammóniák, melyek az elektromos áram termelésénél kárba vesznek. Ha azt a melegszükségletet, melyet Budapesten a gáz szolgáltat, az Elektromos Műveknek kellene termelnie, ehhez további évi 450—500 millió Kwo-t kellene szolgáltatnia, melyet csak igen tekintélyes befektetéssel érhetne el. Ennek a befektetésnek pedig már a tőkeszolgálata olyan nagymértékű volna, hogy az Elektromos Művek a hőellátáshoz is csak versenyképességét felülmúló igen magas áron tudná az áramot szolgáltatni. Az Elektromos Művek a meleg ellátására megállapított mai olcsó egységárait ugyanis kizárólag csak a termelési csúcsok alatti völgyek egy részének kitöltésére szolgáltathatja, azon túl pedig nem. Az elektromos áramnak ezen, önmagát korlátozó tulajdonsága elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a meleg-energiaszolgáltatást más energiaforrással kell biztosítani. Az elektromos áram termelésének most hivatkozott hátrányos tulajdonsága még inkább szembeszökő, ha arra a rendkívüli fejlődési lehetőségre gondolunk, mely a gáznál, mint fűtési és ipari tüzelőanyagnál várható. A Gázműveknek természetesen kerülnie kell, hogy egyfelől a saját kokszának, másfelöl az elektromos áramnak versenyt támasszon, de már az eddigi kísérleti tapasztalatok is, de különösen a külföldi példák azt bizonyítják, hogy ezen a téren a gáz előtt még beláthatatlan fejlődési lehetőség áll. A cikkíró arról az esetleges veszteségről is szél", mely könnyen érheti a községi háztartást akkor, ha valamely okból a Gázművek üzemében zavar állana elő, pl. ha nem állana módjában külföldről gázszenet importálni. Az üzemzavar kérdését már érintettük, megemlítve, hogy tudomás szerint a Gázműveknél üzemzavar közel 80 év óta egyetlen egy esetben sem volt, míg pl. az elektromos áramnál, vagy a vízszolgáltatásnál ez már gyakrabban fordult elő. A gázszolgáltatás tehát üzembiztonság tekintetében is a legjobban állta meg a helyét, mert az üzem a háború ideje alatt sem akadt meg, sőt arra is volt példa, hogy amikor a külföldi gázszén behozatalától el vol199