Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 19-20. szám - Jegyzetek az új energiatörvényhez

megkötött és gyakorlatba tett koncessziókat nem tehet máról-holnapra jelrúgni, utóvégre a tökének tényleg meg kell adni azt a biztosítékot, amelynek tudatában hozott áldozatokat és eszközölt befektetéseket. Nem helyeseljük tehát azt, ha ezt a fontos kérdést demagóg eszközökkel, így megfélemlítéssel, igyekszenek napirendre tűzni. A kiadott koncessziók nem lehetnek egyoldalról megszüntethető szerződések, ellenben egyeztetés útján, mindkét fél meghallgatásával, a fentebb említett kormánybiztosság útján, kellene nyugvópontra vinni ezt a kérdést. Nem tudjuk helyeselni a napisajtó ilyen irányú és modorú beavatkozását a villamosítás ügyébe, mert köztudomású, hogy milyen óriási munkával és rábeszéléssel lehet a falu népét a csatlakozáshoz megnyerni a villamosítási területeken. Az ilyen agitáció csak fejleszti a falusi nép animozitását olyan fontos gazdasági érték fejlesztésével szemben, mint amit a villamosítás jelent. Azt be kell látniok még a laikusoknak is ebben a kérdésben, hogy a gyér csatlakozások csak drágítják a villamos energiaszolgáltatást. Nem megnehezíteni kell, hanem könnyíteni a villamosítás ügyét. A vállalatokat más eszközökkel kell és lehet rászorítani a reális árpolitikára, de semmikép sem a fogyasztók elriasztásával. Főleg pedig a vállalkozási kedvet nem szabad ezzel megzavarni. A szerződő közületek mindig rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek elegendők kell, hogy legyenek a helyes árpolitika keresztülviteléhez. KÖZIGAZGATÁS tl IIMIIIMMII1II1IIMIIIMIIMIII llll IMIIM I llll Itl lll»IIIIltllll I1MIIIMIIIIIIIIIIIIIIIII111IIIIIII llll MII IIIIIIII A KÖZIGAZGATÁS RACIONALIZÁLÁSA. Hónapok óta lázasan folyik a belügyminisztériumban a közigazgatás racionalizálásának előkészítő munkálata és. nemeokára sorozatosan kerülnek a ház elé az errevontkozó törvényjavaslatok. A belügyminiszter nagy hozzáértéssel irányítja ezeket a munkálatokat és az eddig csak elméletileg, az adatgyűjtések alapján felvázolt tervek szerint, kilátások vannak arra, hogy a megyei és városi közigazgatás gyökeres megreformálása lényeges eredményeket fog hozni. A fö cél a községi háztartások mai bizonytalan helyzetét aktívvá és stabillá változtatni, a közigazgatás szövevényes útjait leredukálni. Elkerülhetetlen lesz az egész ország közigazgatási kerületeinek az új beosztása és arányosítása, valamint ezzel kapcsolatban a decentralizációnak egy bizonyos fokig való keresztülvitele. Ismét felmerült a középfokú közigazgatási bíróság felállításának a terve. Korszakalkotó munka folyik a belügyminisztériumban és a nemzeti munkatervben lefektetett, de csak nagy vázlatokban megjelölt reformok mindjobban közelednek a megvalósuláshoz. A kormányzat egész új rendszerét vette fel a racionalizálásnak, amennyiben ez nem centrálisán, hanem az egyes szakminisztériumok szerint külön-külön igyekeznek megvalósítani, ami sokkal több sikert hozhat, miután kisebb adminisztrációval nagyobb eredményt lehet elérni. Az egyes, a racionalizálással megbízott tisztviselők kizárólag az ő minisztériumuk hatáskörébe vágó ügyekben valósítják meg a szükséges reformokat. Az ilyen egyes reformok életrehívása aztán igen kedvezően fogja éreztetni hatását az állami költségvetés számoszlopainak a kialakulásánál is az elkövetkező években. VIDÉKI VÁROSOK 193§. évi KÖLTSGVETÉSÉ. Győr háztartásának jövő évi kiadásait 3,909.873 pengőben állapította meg, Pécs város 5,164.000 pengő kiadásával szemben 4,066.000 pengő bevétel áll, a hiányt 50%-os pótadóval nyer fedezetet. Kecskemét 4,588.992 kiadással szemben 3,620.688 pengő bevétel áll, a különbözet 164%-09 pótadóval fedezik. Sopron 2,930.370 P kiadást és 2,605.900 pengő bevételt tüntet fel. Pápa szükséglete 872.659 P fedezet 743.755 pengő. Székesfehérvár 2,025.292 P kiadás és 1,760.932 P bevétel áll egymással szemben. Eger város 1,242.142 pengő szükségletével szemben 1,070.674 P fedezet áll. Nagykanizsa kiadása 1,556.403 P, bevétele 1,348.194 P. Vác szükséglete 852.239 P és fedezete 732.936 P. Gyula 688.592 P kiadással szemben 500.297 P bevétel áll. Kispest kiadása 1,647.400 P fedezete 1,373.800 P. Mohács város 526.976 P kiadásával szemben 423.363 P fedezet mutatkozik. KISPEST ÉS A TRÖSZT. Az egész közvéleményben feltűnést keltett Erdélyi Lóránt Pestvármegye alispánjának erélyes fellépése a villanyáramuzsora ügyében, amikor is kijelentette, hogy olyan területeken, ahol még nincs' villany bevezetve a vármegye saját maga részére szerzi meg a koncessziókat, hogy ezzel is észretérítse a vállalatokat tarifapolitikájuk megváltoztatására. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk arról, hogy most folynak a tárgyalások Kispest megyei város és a TrÖ6zt között a villanyszerződés megújítása tárgyában. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy amikor sor kerül egy-egy ilyen szerződés megújítására, hogy akkor ne történjék a város vezetősége részéről körültekintőbb eljárás, úgy a közületi háztartás', valamint a fogyasztók érdekében. Mert amikor például Kispesten még ma is 40—60—80 filléres egységárak vannak, arányítva a főváros legmagasabb 35 filléres áraihoz, csodálkozunk, hogy Kispest megújítja a szerződését a Tröszttel. Miért nem kísérlik meg a fővárosi Elektromos-művekkel létesíteni megállapodást, sokkal előnyösehb tarifával, hiszen nagy akadályai nem lehetnek, hogy a fővárostól kapjon áramot Kispest. Jelenleg az a helyzet, hogy Kispest évi 40.000 pengőt fizet a Trösztnek a közvilágításért, amely közvilágítás egybként botrányosan gyatra, miután csak egy-két főbb útvonal van gyéren C6te kivilágítva, a mellékutcák egyáltalán nem. (Egész éjjel Kispesten összesen csak 158 villanykörte ég!) Lehetetlennek tartjuk, hogy a főváros tőszomszédságában lévő váro6, amelyet rendszeres villamosközlekedés köt össze a fővárcesal, hogy ott a közvilágítás és a közfogyasztás céljait szolgáló villanyáram duplája legyen a fővárosnak. Nem tudjuk, hogy kiknek áll érdekében (a fogyasztóknak semmiesetre 6em) a Tröszttel való megállapodás, még akkor is, ha ez a vállalat, régi jó recepthez hiven hosszabb lejáratú kölcsönt folyósít a városnak. Véget kell vetni már egyszer annak a gazdálkodásnak, hogy az ilyen függő kölcsönök segítségével nyomorítsák meg a fogyasztókat az áramárakkal, miután ez végeredményben igen magas kamatszolgáltatást, burkolt uzsorát jelent. Ide valóban Erdélyi Lóránt alispán erélyességére van szükség, hogy a fogyasztók érdekében belenyujon ezekbe a visszás dolgokba. Nagyon furcsa ez főleg Kispest esetében, mert amikor ennél a megyei városnál a vízszolgáltatás mintegy százezer pengős hasznot hajt, akkor a villanyáramnál ezt nem tudják keresztülvinni. TÖRVÉNYHOZÓK LAPJA III. évf. 19—20. sz. 1934. október 15. Szerkesztésért és kiadásért felel: Csák István. Bethlen-nyomda rt. Budapest, Nap-ntoa II. Feleifii vezető : Lombár László