Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1934 / 15-16. szám - A nemzetközi vásár és a főváros
Itt az ideje annak, hogy a főváros a kor szavára hallgatva, megépítse az állandó kiállítási csarnokokat és megszüntesse azt a rablóhadjáratot, ami a Városliget vegetációját veszélyezteti és okoz évek óta tetemes károkat a nagy áldozatokkal fenntartott ligetben. A főváros kertészete a megmondhatója annak, hogy mit jelent egy-egy ilyen vurstli felépítése minden tavasszal azon a pázsiton, ahonnan a gyerekeket szigorú őrök kergetik le. Szükség van egy állandó kiállítási területre és épületcsoportra, — amelynek egyes részeit a sportok céljaira is alkalmasnak lehetne felépíteni, úgy, hogy egész éven át jövedelmet hajtana a városnak, — hiszen erre már területet is rezervált a főváros Lágymányoson. Abból az összegből amit a mostani vásár rendezőség az utóbbi négy év alatt a balkáni színezetű fabódékra elköltött, már hatalmas betoncsarnokokat emelhetett volna. A fővárois az állammal, valamint az egyes érdekképviseletek delegáltjaival karöltve sokkal 6zebben, impozánsabban tudná évről-évre a nemzetközi és országos kiállítást megrendezni, összekapcsolva egy nagy általános tavaszi és őszi idegenforgalmi megmozdulássil. Mindez közvetlen jövedelmet is jelentene az autonómiának, további kihatásaiban pedig a főváros iparának, kereskedelmének. Nem akarjuk az élelmes vidék; városaink közületeinek példáit felhozni arra, hogy milyen sikerrel lehet ilyen célokat megvalósítani közmegelégedésre. SZENT ISTVÁN ÜNNEPE ÉS IDEGENFORGALOM. Most már tagadhatatlan, hogy a főváros Szent István ünnepe egyik legfontosabb idegenforgalmi attrakcióvá vált. Ez a nyári ünnepi hét nemcsak a vidéket hozta fel a fővárosba, hanem rengeteg külföldit is vonzott. Már egy héttel előbb indult meg a vándorlás a fővárosba. A polgármesteri XI. ügyosztály, amelynek az ügykörébe tartozik ennek a megrendezése, már hetekkel előbb pontos tervet dolgozott ki és ennek a szolgálatába állította a főváros legfontosabb idegenforgalmi tényezőit, a fürdőket. Igen szép programmal szerepelt az állatkerti hangverseny-sorozat is. Kovácsházy Vilmos tanácsnok, az ügyosztály vezetője nagy hozzáértéssel szabta meg ennek az ünnepségnek a kereteit és aránylag igen kis büdzsével, mintegy 40.000.— pengővel, nagyon nagy sikert ért el. Az idegenforgalom az előző évekhez képest a duplájára emelkedett és a vidék is eddig nem tapasztalt számban indult meg a főváros felé. Az attrakciók legkiemelkedőbb része a Gyöngyös bokréta, amelynek az összes költségeit a főváros vállalta magára, de meg is érte, mert nagy sikere volt. Igen nagy érdeme Kovácsházy tanácsnoknak az, hogy kiküszöbölte a korábbi évek botránytokozó magánvállalkozásait, mint amilyenek voltak pl. az isaszegi csata, gellérthegyi ökörsütés stb. Igen helyes, hogy ezidén nem engedte meg a nyerészkedésre alakúit hasonló válalkozásokat, amelyek csak a publikum megsarcolására törekedtek és mindig botrányokkal jártak. Különben is a főváros rendelkezik annyi szépséggel és vonzó különlegességekkel, amelyek elegendők, hogy felejthetetlenné tegyék az idejövő idegen részére ezeket a napokat. A hagyományos pompával lezajló Szent Jobbkörmenet pár év múlva az egész világ részére nagy vonzóerőt fog gyakorolni. A céltudatos, hozzáértő munka felttétlen meghozza gyümölcsét, amit már ebben az évben örömmel regisztrálhatunk és a legjobb reményekkel lehetünk a jövő iránt. A főváros ideegnforgalmi intézményei jó irányítás alatt állanak és évről-évre szaporítják a főváros jövedelmét. A MARGITSZIGET ÜGYE. Mult számunkban rámutattunk arra a visszás állapotra, amely a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és a tulajdonát képező Margitsziget Gyógyfürdő r.-t. között fennáll a mérlegkészítés technikájánál. Rávilágítottunk arra, hogy a r.-t. mérlege nem fedi a való tényeket teljes mértékben, tehát az a tendencia látszódik fennforogj, hogy kifelé tompítani igyekeznek a súlyos bajokat. A sziget tényleg a legszebb pontja a fővárosnak, de mégsem szolgálhatja azt a célt, hogy milliókat dobjanak a Dunába a szép sziget miatt. Nemcsak azt a kb. ötmillió pengőt kell számítani, amibe a r.-t. megvétele került, nem azt a további mintegy 10 millió újabb invesztíciókat, hanem a főhercegi családnak fizetett és fizetendő összesen 70 millió pengő megváltási árat is számítani kell. Mégis csak nagy lukszus az, ha ilyen hatalmas összegek befektetése mellett és ezekhez arányítva, halvány remény sincs arra, hogy ezeknek csak a kamatai is megtérüljenek valaha is a sziget jövedelmeiből. Itt sürgősen kell intézkedni, meg kell változtatni az egész eddigi üzletvezetési politikát, sokkal jobb volt a helyzet, amíg bérben volt egy magánvállalkozás kezében, mert ha nem is sok, de mégis volt a Közmunkatanácsnak belőle évente bérrészesedése, de a megvétel óta csak újabb és újabb refizetés van. Szegények vagyunk az ilyen lukszushoz, keresztül kell vinni a közpénzek megbecsülését a Közmunkák Tanácsának az ügyvitelénél is. Nem lehet további áldozatokat hozni, itt sürgős operációra van szükség. 140