Törvényhozók lapja, 1934 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1934 / 15-16. szám - A mezőgazdasági politika uj utjai és eszközei. Válasz egy értekezésre

előtt végérvényesen döntött, de a megváltást szenvedő az általános pénzügyi lebonyolítás keretébe (Lebosz) kielégítést kívánt, a földhözjuttatottak 6zintén a fenti 2. pont alatti elvek alapján kiszámiott vételárat fizetik; 4. azokban az esetekben, amidőn az O. F. B. az ár megállapítását kifejezetten, vagy hallgatólagosan elhalasztotta és csak a földhöz juttatott által fizetendő évi haszonbért állapította meg, a megváltott föld ára a jogerősen megállapított egy évi haszonbérnek húszszorosa. (1300/1929. M. E. ez. rendelet 4. §.) Ezt a kategóriát rövideeen haszonbéreseknek szoktuk nevezni; 5. az 1920:XXXVI. t.-c. 28. §-a és az 1924:VIII. t.-c. 8. §-a alapján megváltott ingatlanok (háborús szerzeményű ingatlanok) vételára az> 1928 :XLI. t.-c. életbelépéee után is szintén a régi eljárás szerint, vagyis becslési eljárás útján állapíttatott meg, de azzal a korláttal, hogy a megállapított vételár az 1928 :XL1. t.-c. 3. §-a ezerint kiszámítható értéknél több nem lehet (1928 :XLI. t.-c. 3. §. második bekezdése); 6. az 1928 :XLI. t.-c. életbelépése után is az 1920. évi XXXVI., illetve 1924: VII. t,-c.-ben megállapított szabályok szerint, vagyis becslési eljárás útján állapíttatott meg a juttatott házhelyek, kertek, szőlők, a megváltott területen levő építmények és tartozékaik, továbbá erdők haszonbére (járadéka) és megváltási ára; 7. vannak az úgynevezett legújabb ítéletesek1, a 3200/1932. M. E. sz. rendelet 12. §. alapján: „Ha a mezőgazdasági célokra juttatott terület megváltási ára a kataszteri értéket meghaladó összegben volt megállapítva és az az 1931. december 31-iki állapot szerinti kataszteri értéket is meghaladja, a földhözjuttatott 1932. július 31-ig az O. F. B.-nál a vételárnak újabb megállapítását kérhette. Ez alapon igen sok új megállapítás történt. Itt még eldöntésre vár az a kérdés is, hogy a vételár leszállításából származó különbözet viselése kit terhel? (A szóbanlevő rendelet ugyanis ezt a kérdést nyitva hagyta.}; 8. vannak földhözjuttatottak, akik a 3200/1932. M. E. ez*, rendelet 1. §-a alapján a megállapított törlesztő részletek helyett (1934 év végéig terjedő hatállyal) és azok felfüggesztésével csak használati díjat fizetnek. A használati díj a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája után IP 20 f. A használati díj összege azonban legelőterületnél kataszteri holdanként 4 P-nél kevesebb és 12 P-nél több, egyéb mívelési ághoz tartozó ingatlanoknál 8 P-nél kevesebb és 24 P-nél több nem lehet. Ezeknél a törlesztési idő meghosszabbodik, mert ahány éven át használati díjat fizetett, az 52 éves törlesztési idő ugyanannyival hosszabb leend. A hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva 25 százalékkal kisebb használati díjat fizet. Azok részére, akik a használati díjkedvezményt igénybe veszik, hane mtovábbra is törlesztő részletet fizetnek, a rendelet külön kedvezményt adott. 9. a vagyonváltságföldekre az 1600/1929. P. M. ez. rendelet állapítja meg a vételárat. Eszerint a vételár a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosa, míg a hadiözvegyeknél, hadirokkantaknál és hadiárváknál negyvenötszörös. Vn ezenfelül az 1218/1930. M. E. sz. rendelet alapján engedélyezett egyénenkénti kedvezmény, ezeknél a vételárból egyéni kérelemre különféle, de 20%-ot sehol meg nem haladó kedvezményt engedélyeztek; Itt meg kell említenünk, hogy a házhelyek ellenértékére nézve tulajdonképen kétféle értékmegállapítási jogszabály van aszerint, hogy a házhely megváltott területből, vagy pedig vagyonváltságból lett-e juttatva. Az első esetben a vételár megállapítás ugyanis becslés útján történik, míg a második esetben a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszoros, illetve kedvezményes kategóriákhoz tartozóknál 45-szörös szorzata adja a fizetendő vételárat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy aki vagyonváltságföldből kapott házhelyet, az csak annyit fizet, mintha a házhely külsőség lenne. Ellenben aki megváltott területből kapott házhelyet, ott a becslés útján való értékmegállapításnál a belsőségi minőség — ami természetesen magasabb ellenértéket jelent — figyelembe vétetett. 10. A vitézi földek ára. Itt úgynevezett belső, bizalmas rendezés történt. A törlesztési kötelezettség fakultatív, aki nem kíván törleszteni, nem köteles. A vételári is sokkal alacsonyabb. (22.177/1931. P. M.) Itt is van különbeég azon földek ára és a fizetési kötelezettség mérve kö zött, amit a vagyonváltságföldből kapott a Vitézi Szék és azok között, amit magánosok földjeikből juttattak. 11. Az 1300/1929. M. E. számú rendelet 1. §-a alapján a megváltott ingatlanokért járó kártalanítás szempontjából a megváltást szenvedő és a tőle megváltott ingatlanból földhözjutottak között a jogviszony teljesen megszűnt, kivéve a házhelyeket. A fizetési kötelezettségek rendezése szempontjából ez a körülmény is differenciát mutat. 135