Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 2. szám - A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a közüzemi kérdésről

gyalja részletesen és leszögezi, hogy a közüzemi probléma Magyarországon a század elején lép fel és elindítója az állami vasmüvek nagymértékű terjeszkedése volt, amely a magánipart kezdte létalapjában fenyegetni. 1903-ban indult meg a vas- és gépgyári érdekeltség küzdelme az állami vasmüvek ellen. A történeti fejlődésből azt szűri le, hogy a háború előtti időben a kereskedelmi kormányzat közüzemi álláspontja azonos volt az érdekeltségével, ami nem mondható a háború utáni időszakról. A székesfőváros 1907-es költségvetésének előterjesztésekor nyilatkozott meg először a községesttési irányzat, amikor első Ízben lett deficites a főváros költségvetése. A hatósági üzemek külön korszaka a világháború ideje. A háború után Európaszerte visszahatása mutatkozik az államnak a háború alatt megerősödött gazdasági tevékenységével szemben, a magyarországi fejlődés ettől eltér. Eredetükre nézve a következő csoportokra oszlanak az 1914 óta keletkezett üzemek: /. a háború, 2. a forradalom, 3. az infláció, A. a kereskedelem- és iparellenes szellem, 5. az üzemi öncélúság alkotásai. Ezután pontos, számszerű adatokkal sorolja fel az állami és városi közüzemeket, ismertetve annak történetét és fejlődését. Megállapítja a végén, hogy a fővárosi üzemeknek a háború óta megtett rendkívüli terjeszkedése ellenére, a fővárosi polgár adókönnyítést nem érhetett el, miután az üzemek beszolgáltatásai igen elenyészőek voltak, viszont a hatósági üzemeknek gazdasági megfontolások alapján való szaporítása az adófizető polgárok vállára helyezi a kockázatot. A következőkben közgazdasági, termeléspolitikai és szociális célkitűzései szempontjából világítja meg a közüzemek működését. Így például megállapítja azt, hogy a villamos áram árának megállapítása által a fogyasztó átlagban évi 50 pengő burkolt adót fizet. Szerinte arról beszélni sem lehet, hogy az árak alakulásában az üzemeknek árnivelláló szerepe bármikor is érvényesült volna, miután az üzemek árkalkulációs bázisa semmiben sem különbözik a magánvállalkozásokétól. Ezt összehasonlító hatósági és kereskedői ártáblázatokkal támasztja alá. Különösen nehezményezi azokat az eszközöket, amelyekkel a közüzemek dolgoznak, illetve előnyben vannak a magánvállalkozással szemben. Ezt bőven kifejtve, a következő főbb osztályokra sorolja: a) Olcsó hitel, b) Az önköltségek áthárítása más tényezőkre, c) A közüzemek adó- és illetékkedvezményei. d) Fuvarkedvezmények, e) A fővárosi üzemek városi vámelőnye. f) Jogi monopóliumok, g) Hatósági propaganda, h) Előnyös helyzet a közszállításoknál. Végül itt adjuk a kamara pontos kimutatását az állami és városi üzemek felsorolásáról, mely adatokat közvetlenül a kamara közüzemi referense bocsátott a rendelkezésünkre: Állami közüzemek: MINISZTERELNÖKSÉG: Magyar Távirati Iroda r.-t. Hirdető Iroda. BELÜGYMINISZTÉRIUM: Államrendőrség kerületi kapitányságainak ellátási üzemei, szabóés cipészműhelyei, borbély- és fodrászmühelyei. Államrendőrség kaposvári asztalosmühelye. Államrendőrség kecskeméti férfiszabó- és cipészüzeme. Csendőrparancsnokság szabó- és cipészüzemei. Belügyminisztérium kísérleti nyomdája. Magyar Filmiroda r.-t. fényképészeti osztálya. Soproni államrendőrség cipész-, szabó-, borbélyüzeme. Szombathelyi államrendőrség asztalos-, festő-, borbély- és cipészüzeme. Győri államrendőrség jóléti intézménye. Debreceni államrendőrség festő- és borbélyműhelye. Pécsi államrendőrség borbélyüzeme. Szegedi államrendőrség és csendőrség asztalosmühelye. Hódmezővásárhelyi államrendőrség borbély-, cipész- és szabóüzeme. Államrendőrség mosonyi-utcai galvanizálóüzeme. NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ALÁ TARTOZTAK: Betegszállító és kútfúróüzem. Állami müvégtaggyár. Országos egészségügyi anyagraktár, Rico magyar kötszerművek r.-t. O. T. I. házinyomdája, sertéshízlalója, gyógyszer- és fogtechnikai laboratóriuma. Állami Hadiárva Intézetek: Asztalos-, esztergályos-, fafaragó-, bognár-, bőrdíszműves-, műszerész-, kötszerész-, lakatos-, kovács-, autószerelő-, csizmadia-, szíjgyártó-, telefon- és villanyszerelő-, fényező-, címfestő-, kárpitos- és agyagipari műhelyei. Állami elmegyógyintézetek: Lipótmezei elmegyógyintézet szabó-, cipész-, könyvkötő-, lakatos-, asztalos-, kárpitos-, kovács-, bádogos-, mechanikai műhelyei. Angyalföldi elmegyógyintézet cipész-, asztalos-, szabó-, lakatosműhelyét Nagykállói elmegyógyintézet cipész-, asztalos- és női szabóműhelyei. Országos Közélelmezési r.-t. Hadirokkant Otthon asztalosüzeme. Közegészségügyi Intézet asztalosüzeme. Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának kötszövőüzeme. Állami Gyermekmenhely asztalosiizeme. Állami Hadiárva Intézetek üzemei: Gyulai kórház cipész-, szabó- és asztalosüzeme. Székesfehérvári Vass József Hadiárva Intézet ipari műhelyei. Társadalombiztosító Intézet autójavító üzemei, asztalosműhelyei. Állami ápolónő és védnöknőképzőintézet asztalosüzeme. Közegészségügyi Intézet asztalosüzeme. Váci Hadiárvaintézet szíjgyártóüzeme. Tiszaföldvári Beniczky-féle fiúotthon ipari tevékenysége. FÖLDMlVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM: Állami közpincék: (Budafoki, miskolci, nemestördemici, pécsi, sátoraljaújhelyi borpince.) Budafoki állami pincegazdaság. Állami borkősavgyár. Állami borházak: (Bázel, Bécs, Hamburg, Kopenhága, Zürich, London, Luzern.) Földtani Intézet házinyomdája. Magyar Tufaművek r.-t. Magyar Seprőgyárak Agráripari r.-t. Balatonedericsi magyar szénkéneggyár r.-t. Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ. Földmívelésiigyi minisztérium házinyomdája. Földmívelésügyi minisztérium férfiszabóműhelye. Állami győri, komáromi, tolnai selyemfonógyárak. Kisbéri ménesparancsnokság étkezdéje. Debreceni Gazdasági Akadémia kerékgyártó- és kovácsüzeme. Állami élelmiszervizsgáló és bakteriológiai intézet asztalosüzeme Állami hajó- és kotrópark. Vízépítési igazgatóság alagcsövezetési munkálatai. Tápéi kincstári hajójavítóüzem. Különböző borbélyüzemek. 39