Törvényhozók lapja, 1933 (2. évfolyam, 2-10. szám)

1933 / 2. szám - A transzferpénzek felhasználásának terveiről

nak eredményéből az tűniki ki, hogy a megvizsgált üzem vagy vállalat az ország ipari vagy kereskedelmi érdeké­ből egészen vagy részben szükségtelen, a belügyminisz­ter a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urakkal egyetértőleg a törvényhatósági vagy községi üzem vagy vállalat megszüntetését, vagy működésének megfelelő keretek közé szorítását rendeli el. A vizsgálat keretébe bele kell vonni önként értetődő­leg azokat az üzemeket is, amelyeket részvénytársasági alakban vezetnek, valamint a magánosokkal közös tulaj­donban levő üzemeket és vállalatokat is. Mielőtt ezt a vizsgálatot a nevezett miniszter urakkal egyetértőleg megejteném, a kérdésben a székesfőváros közönségének a javaslatát kívánom megismerni. Ehhez képest, hivatkozással a folyó évi január hó 19-én 66.120. sz. alatt kiadott rendeletemre, felhívom a székesfőváros közönségét, hogy ezt a vizsgálatot a saját részéről is mielőbb ejtse meg és határozatát legkésőbb három hónapon belül hozzám mutassa be. Természetesen a határozatnak minden egyes üzemre vonatkozólag kellő részletességgel és megfelelő indoko­lással kell kiterjeszkednie." Az üzemi kérdés felülvizsgálata ügyében a folyó évi augusztus hó 8. napján megtett jelentésemre a m. kir. belügyminiszter úr a folyó évi augusztus hó 27-én 70.803/1932. sz. alatt a következőkben válaszolt: „Felhívom Polgármester urat, hogy a székesfővárosi üzemek felülvizsgálatát most már sürgősen fejeztesse be és a székesfőváros törvényhatósági bizottságának hatá­rozatát hozzám két hónapon belül terjessze fel, mert az 1931 : XXI. t.-c. 34. §-ában megállapított egyévi határ­idő már letelt s a törvény rendelkezéseinek kénytelen leszek a székesfőváros közönségének javaslata hiányá­ban is megfelelni." A székesfővárosnak tehát, amidőn önkormányzata keretében az üzemi gazdálkodással kapcsolatos kérdése­ket rendezni és a közüzemek működésének kereteit, tar­talmát a jövőre nézve megállapítani kívánja, figyelembe kell venni azt, hogy ennek a kérdésnek az elintézése felette sürgős, mert ez a kormánynak törvényes kötele­zettségén alapuló vizsgálatával és a kormányhatóságnak a maga részéről is kialakítandó állásfoglalásával szoros összefüggésben van. Midőn a kormányhatóság arra az elhatározásra ju­tott, hogy közüzemeinket illető állásfoglalása előtt a tör­vényhatóság elhatározását kívánja megismerni, kétség­telenül a legteljesebb mértékben figyelemmel volt az önkormányzat érdekeire. Az üzemi bizottság jelentése helyesen állapítja meg azt a munkakört, amire megbízatása terjedt. Ez a munkakör nem marad innen azon a területen, amely az iparfejlesztési törvény értelmében a kormányhatósági vizsgálatnak a tárgya is kell, hogy legyen. A törvény­hatóság tehát, ha az előterjesztés alapján az üzemekkel kapcsolatos kérdésekben állást foglal, eleget tesz a kor­mányhatóság azon kívánságainak is, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek az iparfejlesztési törvény értel­mében kormányhatósági vizsgálat tárgyát alkotják, elő­zetesen az önkormányzat jusson elhatározásra. Teljes mértékben azon voltam, hogy az összes hiva­tali szervek, üzemek, az adatok szolgáltatásában és össze­állításában az üzemi bizottságnak feltétlenül rendelke­zésére álljanak s minden felvilágosítást, amit a bizott­ság kíván, a legkimerítőbben adjanak meg. Midőn a beszerzett adatokat a lényegtelenek elejtésé­vel hiánytalanul közreadom, célom, hogy az üzemek tevékenysége, gazdálkodása egész mibenlétében föltáras­sék, a kritika tárgyi alapokon, szabadon érvényesüljön, s ha hibák vannak, ilymódon megállapíthatók legyenek. A tárgyilagos kritika, a hibák föltárása nyújthat csak alapot az orvoslásra, javításra, csak így érhető el, hogy intézményeink működése minden tekintetben megfele­lővé, kifogástalanná váljék. Az adatok közrebocsátása a nyilvánosság előtt való megtárgyalása a közvéleményre is csak megnyugtatóan hathat, mert meggyőződést sze­rezhet, hogy a székesfőváros üzemi gazdálkodását illető vádak mindig túlzottak, a legtöbb esetben csak célzatos beállítások, alaptalanok. Az üzemi bizottság jelentésében előterjesztett javas­latokhoz hozzájárulok és azokat a magam részéről is elfogadásra ajánlom. A Községi Élelmiszerárusító Üzem kórházi szállítá­sával kapcsolatban a szakértői véleményben felvetett javaslat alapján előkészítő tárgyalás van folyamatban olyan megoldás intézményesítése érdekében, amely a közkórházak élelmezésében a teljes szakszerűségnek, az elérhető gazdaságosságnak és az állandó ellenőrzésnek minél hatékonyabb érvényesítését a célnak legmegfele­lőbben, állandóan biztosítani tudja. A közgyűlésen, valamint a törvényhatósági tanács­ban, már több alkalommal hangzott el indítvány, hogy a Községi Élelmiszerárusító Üzem élelmiszereit a detail­kereskedelem útján is árusítsa. Véleményem szerint a detail-kereskedelem útján való árusítás az Élelmiszer­árusító Üzem működési körének a kiterjesztését, az üzemi árusítóhelyek számának a növelését jelentené, ká­rosan hatna a mészáros- és hentesiparra. Minthogy az Élelmiszerárusító Üzem cikkei igen keresettek, a közön­ség körében népszerűek, könnyen előfordulhatna, hogy a csemegeüzletek s az élelmiszerek árusításával foglal­kozó egyéb kereskedések az eddigi beszerzési forrásuk helyett a Községi Élelmiszerárusító Üzemtől vásárolná­nak, s ezeket a cikkeket még azzal az ajánló megjelö­léssel is elláthatnák, hogy az Élelmiszerárusító Üzem árui. Nézetem szerint tehát nem szolgálná a mészáros­és hentesipar érdekeit, ha az Élelmiszerüzem cikkeinek a detail-kereskedelem útján való árusítását bevezetnénk. A Kenyérgyár tésztagyártása, azáltal, hogy az üzem­költségek egy részét viseli, kétségtelenül segítségre van, mert így a kenyérüzem kisebb költségek mellett olcsób­ban tudja a kenyeret forgalomba hozni. A költségáthá­rítás mértéke időnkint változik aszerint, hogy a kenyér­üzem forgalma miként alakul. 34

Next

/
Thumbnails
Contents