Themis, 1837 (1. évfolyam, 1. szám)

1837 / 1. szám - Ügyvéd

10 isiit épen törvénynél fogva meg nem állhatónak tud. I/e néki is, mielőtt e1 jogától elessék, tisztában kell lennie aziránt, hogy a1 tétel törvényes tekintetben alaptalan. A' felébb említett esetekben , hol a' törvénykönyv olly egyszerű, hogy még csak helye sem lehet a'kétségnek, vagy bonyolódott ugyan, de tökéletesen és minden részeiben kiki által ismertetve, — olly esetek, mik tisztán képzeméuyiek fognak maradni mindig, — az ügyvédnek igen is semmi joga — de még csak kedve sem lészen —• elforgatni a'törvényt. 'S íme, még illy törvénykönyveknél is , a' jogszó1 alkalmazása az adatokra helyet engedne számos kéíségnek ; és az ügyvéd egyáltaljában nem tiltathatik el semmi törvényes okoskodástól és bármi jogtétel' védelmétől, mindaddig, míg csak a' legparányiabb kétségnek adathatik hely. Ez épen tagadhatatlan. Mert hogy védencze' ügyének jogtalanságáról meggyőződhessék, köteles megvizsgálni eleve az egész kérdést, mindenik szempontból. Az ügyvédnek mintegy meg kellenék előznie tisztében a' bírát. Már pedig gyakran történik, hogy az ügyvéd igen tiszta, 's egyszersmind épen nem kedvező véleménnyel van esetének törvényes értéke felől, 's hogy bővebb vizsgálat után még is okot talál véleményének megváltoztatására; vagy pedig, hogy várakozásának és véleményének ellenére hozatik az ítélet. 'S igy ha ezen vélemény szerint cselekedett, "s az ügy' vitelével felhagyott volna, védencze igaztalanul szenvedett és igaztalanság történik vala. Mert az adatok' elmagyarázását mi illeti, az ügyvéd azokat úgy terjeszti elő, mint a' hogy' védencze által felölök értesíttetett, s a' bírónak csak azt mondja, hogy igy, vagy amúgy adá