Themis, 1837 (1. évfolyam, 1. szám)

1837 / 1. szám - Ügyvéd

4 szabadságot magoknak, ollyasnak írják le a' jogbarátot;, ki mintegy kótyavetye' útján a' többet ígérő részhez csatlakozik. A' közönség1 míveltebb és értelmesebb ré­sze nem vetemedhetvén illy túlságokra, még is kétes becsületünek 's veszedelmes irányúnak nézi azoknak hí­vattatását, kik bármi ügy' védelmére, minden kivétel, 's előleges megvizsgálás nélkül ajánlkoznak, kik ennélfog­va elején nem tudva elősegítik az igaztalanságot, de kik utóbb, lépéseiket vissza nem vonhatván, 's meg ném állapodhatván, gyakran még akkor is kéntelenek védeni a' roszat , mikor annak ismeretéhez jutottak. — Egy még értelmesebb 's tanultabb része a" vádlóknak, a' bírói rendszer' 's áltáljában a' jogtudomány' hibáit en­nek tanítóira fogja, 's megtagadván a' felektől a' jogot, ügyeiket elpalástolgatni, vagy nem való világban láttat­ni , a' felek' képviselőit segédeknek mondják az igazság' elfacsarásában és elnyomásában. — A' törvényes kar továbbá az által is szenvedett, hogy azok, kik mind e' vádak' alaptalanságát látván, a' rend' védelméhez fog­tak, hibás elvekből, félreértésével a'tárgynak , indultak ki, 's azt képzelvén, hogy sokkal gonoszabb dolgok történtek, mint sem minők valóban elkövettetnek, vagy legalább megismertetnek és igazoltatnak, a' jognak olly neméről szólottak, melly akarva elmagyaráz törvényt és tárgyat , 's mellyet annálfogva menthetőnek találtak, minthogy állításai úgy sem tartatván szükségkép valók­nak, nem is csalhatnak meg senkit. Swift, Bentham és Paley említtethetnek itt, mint legjelesebb pártolói az elő­adott különféle véleményeknek, 's őket úgy tekinthetni, mint képviselőit a' támadók' és védők' azon különböző

Next

/
Thumbnails
Contents