Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 11-12. szám - Az elévült, régi jelzálogos terhek perenkivüli úton való törlése

96 Világos, hogy a „B. sorsz." csak arra az esetre vonatkozik, ha illetőséget írnak át. Egyik tkvi hatóságnál azt látom: ha egész ingatlanokat írnak is át, akkor is beírják, hogy a tulajdonosok melyik sorszámok alatt vannak felvéve. így azután sok végzésben húszszor is előfordul a B. betű és utána egy sorszám. Ebben az esetben senkit sem érdekel, hogy a tulajdonosok melyik véletlen sorszám alatt vannak felvéve. A sok sorszám megint csak hiába pazarolja az időt. * A törvényszék megkereste a tkvi hatóságot, hogy a kisajátítási jogot jegyezze fel. A végzés olvashatatlan volt. A 'tkv. megkereste a tszékét, hogy olvasható végzést küldjön. A megkeresést pedig ranghely biztosítása végett nagy sereg tkben följegyeztette. Később a kisajátítási jogot a följegyzés ranghelyén jegyeztette föl. Mikor azután a lejegyzés következett, ezt meg a második, a kisajátítási feljegyzés ,,rangsorában" teljesítette. Ilyesmik napirenden vannak, mikor a tkvi hatóságok fölött három „felügyeleti" í'órüm van! Még csak azt jegyzem meg, hogy a tkvi hivataltól a tszék kiadója 20 lépésnyire van. Az olvashatlan végzést rövid úton is kicserélhették volna. Nem, inkább dolgozott egy sereg ember és pocsékolta az időt. Ez a bürokratizmus! A hitelbiztosítéki okiratok az üzleti összeköttetésekből származó1, származott és származható követelések bekebelezését engedik meg. Kezemlien van egy ilyen okirat, mely 1,500.000 K hitelbiztosítéki tőke és 8% kamatai erejéig engedi meg a bekebelezést. Ez így is történt. Véleményem szerint, ilyen esetben a kamat bekebelezése, helyesen kitüntetése fölösleges, mert hisz itt nem egy fix kamatozó tőkéről van szó, hanem olyanról, mely az 1,500.000 koronán belül napról-napra ingadozhaiik. Ha tehát a biztosítékba ilyen temérdek pénz belefér, akkor beleférhet az aránylag kevés kamat is. Ha pedig azt gondolják, hogy nem fér bele, akkor írjanak az 1,500.000 koronához még néhány tízezer koronát. Ha sorozásra kerül a dolog, mindenesetben úgy veheti fel a jogosított a. neki még járó kamatokat is, mintha ezek a tkben kitüntetve nem is volnának. Éppen ezért nincs értelme a költségbiztosíték bekebelezésének sem, mert hisz akár az összeszámolásnál, akár a sor rendi tárgyaláson a per- és végr. költségeket is felszámíthatják magával a hitelbiztosítékkal szemben. Végre azok is az üzleti összeköttetés révén származtak. Budapesti Hírlap nyomdája.