Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 9-10. szám - Észrevételek a telekkönyvi rendtartás reformjához [1. r.]

72 Nem kisajátítási terv, hanem másféle szerzési okirat alapján, — mint e folyóirat XXII. évf. 1., 2. számában „A kisajátító tulajdonjogának előjegyzése" cím alatt kifejtetett —- csak előjegyzésnek van helye. PoJyt< kövJ Észrevételek a telekkönyvi rendtartás reformjához. Irta Deák Gyula dr. újpesti kir. járásbiró. Ha végig tekintünk az utóbbi évek magánjogi vonatkozású jogalkotásainak sorozatán, — eltekintve a háborúval kapcsölatos szabály-alkotásoktól — megállapíthatjuk, hogy a Po!g. törvénykönyv készülő nagy művén kívül, anyagi, de különösen alaki jogszabályaink terén mélyreható újító munkát végzett a törvényhozás azzal a céllal, hogy a már elavult jogszabályokat vagy maga egészükben újakkal cserélje föl, vagy novelláris intézkedésekkel azokat legalább annyiban módosítsa és kiegészítse, hogy az átalakult viszonyokhoz hozzásimuljanak s a kor igényeinek, s a megváltozott társadalmi és gazdasági követelménveknek jobban feleljenek meg. Csak a legfontosabbakra akarok reámutatni, midőn a Pp. megalkotását és a végrehajtási törvénynek a végrehajtási novellában és a Ppé.-ben történt módosítását említem meg e helyütt. Ezzel szemben jogrendszerünk egy nagyfontosságú ágában az alaki telekkönyvi jog terén, amely pedig tárgyánál fogva az anyagi magánjoggal, a perrenddel, a végrehajtási s kisajátítási eljárással szoros összefüggésben áll, — a fejlődés majdnem teljesen szünetel. Az 1855. évi december 15-én kelt telekkönyvi rendelet elavult rendelkezéseit a változott viszonyoknak és gazdasági átalakulásnak megfelelő intézkedésekkel sem törvényhozási, sem rendeleti úton fel nem frissítették. A bírói gyakorlat javított valamit a helyzeten, de ennek hatása csak szórványos esetekre szorítkozott. Rendszeres átalakító munkát nem végezhetett már azért sem, mert a szigorúan értelmezendő alaki joggal szemben a joggyakorlat javító vagy reformáló tevékenységének kevés tere nyílik'. Elmondhatjuk tehát, hogy öreg telekkönyvi rendeletünk fölött az évtizedek úgyszólván nyomtalanul suhantak el. Ehelyütt a telekkönyvi rendtartás néhány föltűnően elavull és mielőbb módosítandó rendelkezését szándékozom érinteni.