Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - Házparcellázás [2. r.]

Nagy fájdalommal telt szívvel tudatjuk, hogy Káplány Gyula m. kir. honvédtüzér zászlós élete 22. évében. 1918 június 15-én cl. e. 8 órakor áz olasz harctéren, az Assiago melletti Benscar községben vívott heves csatában ágyúja mellett gránátszilánktól találva hősi halált halt. anélkül, hogy csak egy pillanatig is szenvedett volna. A legszebb reményekre jogosító, fenkölt gondolkozású, mélyen érző szívű, költői lelkű feledhetetlen drága gyermek, testvér, unokatestvér hirtelen bekövetkezett halála fölött érzett mérhetetlen fájdalmunkat enyhítik a m. kir. 174. számú honvédtüzérezred parancsnoksága értesítésének következő szavai: „Mi büszkék vagyunk a fiatal hősre, aki bajtársainál felejthetetlen marad és a legnagyobb dísze lett ezredünknek. Ügy harcolt az angolok ellen, mint csak azok tudnak harcolni, kiknek ereiben magyar vér foly." A hazaszerelettől vezérelt hős önfeláldozásnak ragyogó példája, a kötelességteljesítésnek mintaképe, családunk örök dísze és büszkesége maradsz mindörökké, édes jó Gyuszink. Rákospalota. 1918 június 28. Káplány Géza ny. kir. Ítélőtáblai bíró és neje Scholtesz Zelma szülök. Ifj. Káplány Géza m. kir. honvédfőhadnagy, orosz fogoly. Káplány Zelma. Káplány Ilona, Káplány Gábor, Káplány Dóra. Káplány Erzsébet férj. A'oős Ernöné. Káplány Margit férj. dr. Országh Sándorné. Káplány Klárika testvérek. Ambrózy Gizella. Káplány László. Káplány Dóra, Káplány Zelma, Koós Márta unokatestvérek. BudaDesti Ilirlap nyonxlája.