Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 1-2. szám - Egységes uj telekkönyvi rendtartást!

3 az anyagi és alaki jogi jellegnek bárminő formában való törvényes kifejezésre juttatása semmikép sem helyeselhető. A telekkönyvi jog is éppen olyan szakjog (ius speeiale), mint a bányajog, mint a vízjög, vagy mint a esődjog. Már pedig ezek a szakjogok önállóan és egységesen vannak szabályozva "úgy az anyagi, mint az alaki jogszabályok felölelésével. Ha ezeket a szakjogokat lehetett és kellett az anyagi és alaki jogszabályok fölkarolása mellett önállóan és egységesen szabályozni: úgy meg lehet tenni ugyanezt a telekkönyvi szakjoggal is. Hogy mennyire szükséges az egységes szabályozás éppen a telekkönyvi jognál: erre nézve X-nek említett cikkében találó példát kapunk, amelyből látható, hogy „az anyagi jogi résznek kiszakítása a telekkönyvi jog testéből és önálló szabályozása helytálló okokkal egyáltalán nem indokolható: a telekkönyvi jog egészének egységes szabályozása mellett nagyon is nyomatékos érvek szólnak". A gyakorlat embere a megmondhatója, hogy a jogszolgáltatásra nézve mily óriási előny valamely szakjognak az anyagi és alaki jogszabályokat egyaránt felölelő önálló és egységes szabályozása! ha mindazt együtt találja, ami ugyanarra a szakjogra onatkozik! Gyorsan, biztosan és alaposan csak úgy lehet valamely szakjogban az igazságot kiszolgáltatni, hogy ha annak a szakjognak anyagi és alaki jogszabályait önállóan és egységesen megalkotva mind együtt találjuk. Azért kérünk egységes új telekkönyvi rendtartást. Ennek megalkotását azonban ne halasszuk tovább; mert égetően szükség van reá s mert minden további késedelemnek hiteltelekkönyveink és hitelviszonyaink vallják a kárát. Az egységes telekkönyvi jog kodifikációjánál azonban nagyon de nagyon óvakodni kell majd a recepciótól. Rendkívül fontos és megszívlelendő az a körülmény, amely ezt nem ajánlja, hanem egyenesen követeli. A telekkönyvi intézmény egy félszázad alatt sem tudott hazánkban igazán meghonosodni, meggyökeresedni. Népünk még manapság is alig tudja, hogy tulajdonképen mire való a telekkönyv?! Földművelőink adnak-vesznek, anélkül, hogy az esetek túlnyomó többségében a telekkönyvi átírásra gondolnának. Ha az átruházási illetéket kifizetik és a birtokvá'tozásnak az adómunkálatokban való keresztülvitelét kieszközölték, akkor már azt