Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 7-8. szám - A végrehajtási zárlat alatti ingatlanok hasznosításáról

50 A végrehajtási zárlat alatti ingatlanok hasznosításáról. Irta dr. V. A. járásbíró. Már az 1868. évi LIV. t.-c. intézkedett a végrehajtási zárlat alatt álló ingatlanok hasznosításának módjáról. Nevezetesen a 417. §. a haszonbérlet útján való hasznosítást rendelte akkép, hogy «z a jogcselekmény a 418. §. alapján nyilvános bírói árverésen történjék. A gyakorlati élet azt a meggyőződést érlelte meg úgy a közönségben, valamint a jogászkörökben, hogy ez a módszer megkárosítja végrehajtatót is, meg végrehajtást szenvedőt is. A cél az. hogy a zár alatti ingatlan minél több jövedelmet hozzon. Ez által végrehajtató előbb jut követeléséhez, végrehajtást szenvedő pedig előbb fog megszabadulni tartozásától. A gazdálkodók szokásai, vidékenkénti speciális ügyletei fölszínre hoztak egyéb művelési módokat is, melyek lassanként országszerte elterjedtek. így keletkeztek a harmados bérletek és a feles bérletek; újabb végrehajtási törvényünk életbelépte óta zárlatoknál a házi kezelés. E gazdálkodási módok sokkal több jövedelmet helyeztek kilátásba a haszonbérlétnek. De ezeket a hasznosítási módokat nem lehetett alkalmazni, mert a törvény szűk keretek közé szorította a hasznosítás módját. A törvényhozás a végrehajtási novella megalkotásával a régi elavult intézkedéseket megszüntette. A fejlettebb életviszonyok.nak megfelelőleg új végrehajtási eljárásra vonatkozó törvényt létesített, mely a korszellemnek megfelelőleg szabadabb irányú, részletesebb intézkedési! és mégis rövidebb és gyorsabb lefolyást biztosított. Ez az új végrehajtási törvény a 208. §-ában már megengedi a hasznosítás egyéb módjait a végrehajtási zárlat alatt álló ingatlanoknak. Annak eldöntését pedig, vájjon esetenként melyik módját alkalmazza a bíróság: a felek akaratára bízza. Ennek a felek s érdekeltek a hasznosítási tárgyaláson érvényt szerezhetnek. Ha pedig nem tudnak megegyezni közösen egy gazdálkodási módban: ennek eldöntését a bíróság hatáskörébe utalja. A törvény rendelkezései eddig sírna lefolyást biztosítanak: de itt már kezdődnek a nehézségek, melyek részint a törvény rövid és hiányos intézkedéseiből erednek, részint pedig a végrehajtatok erőszakossága, törvénytelen eljárása és az általuk javaslatba hozott zárgondnokok visszaéléseiből fakadnak. Az életviszonyok számtalanok, azok mindegyikére törvényt alkotni nem lehet. Csak