Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 5-6. szám - A történeti földközösségek közös ingatlanaiból a községi iskolai alapot illető rész elkülönítésének kérdése

40 fáizási és nádlási jogukat gyakorolták, a régi magyar jog szerint nem lehettek a földesúrral együtt közös tulajdonosai, hanem a legelőnek, erdőnek és nádasnak tulajdonosa a földesúr volt, míg a jobbágyok a legelőt, erdőt és nádast a földesúrral csak közösen használták, még pedig a földesúrnak mint a közhatalom részesének felügyelete alatt. Erre való tekintettel mellőzi az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-a úgy a „közös tulajdonban levő terület", mint a „közös birtokban (birtoklásban) levő terület" megjelölését s foglalja össze ezeket a ,,közös terület" kifejezésben. A fent mondottaknál fogva tehát nézetem szerint az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ának szabálya, tekintet nélkül a közös ingatlan jogi minőségére (közbirtokossági, nemesi, úgynevezett egyházi nemesi, polgári, határőri stb. közbirtokossági, közös fekvőségre, a volt földesúr és a volt jobbágyok és határőrök közös használatában levő, tehát úrbéri szolgalommal — legeltetési, faizási és nádlási haszonvétellel, — terhelt fekvőségre) és mívelési ágára (legelő, erdő, nádas), továbbá tekintet nélkül arra, hogy a birtokrendezés alkalmával csupán egyetlen vagy valamennyi jogosultnak illetményét különítik el vagy hogy a fölosztást a közös ingatlannak csak egy részére vagy az egész közös ingatlanra foganatosítják-e, végül, hogy a volt földesúrnak a volt úrbéresek javára illetményéről lemondása következtében az úrbéri elkülönítés tényleges foganatosítása elmarad, — az 1868: XXXVIII. t.-c. 39. §-ának szabálya a történeti földközösségeknek (a közbirtokosságoknak, a volt földesuraknak és jobbágyaiknak, a királynak, mint a legelső földesúrnak és jobbágyainak, ide értve a vele jobbágyi viszonyban álló határőreit is) közös tulajdonban vagy használatában levő legelőnek, erdőnek és nádasnak bármilyen birtokrendező eljárás (önállóan vagy úrbéri legelő-, erdő- és nádaselkülönítési, arányositási és ezek valamelyikével kapcsolatos tagosítási eljárás) során eszközölt fölosztása esetében alkalmazást nyer és a községi iskolai alap kérdéses elkülönítési joga úgy a volt földesúr, mint minden egyes volt úrbéres, valamint minden egyes közbirtokos közösbeli illetményét aránylagosan terheli és a fölosztás alá kerülő közös ingatlanból első sorban a községi iskolai alapot illető legalább egyszázadrész különítendő el.1 1 Jegyzet: A kérdésre nézve 1. még a 16.517/1869. s a 3897/1870. I. M. sz. rendeletekéi i Marschalkó III. k., 13. és 14. 1., ez utóbbit R. T. 169. 1. isi, az 1871: LHI t.-c. 88. §-át, az 1872. évi január 22-iki 22.488