Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 3-4. szám - A még csak születendő gyermek jogvédelméről

27 Mint fentebb jeleztem, csak hálásak lehetünk, hogy a pestvidéki trvszék ezt a határozatot meghozta, s ezzel világosabbá tette az eddigi helyzetet, megadván az alakot is arra, hogy tkvi hatóságaink az ily kérelmeket és megkereséseket miként foganatosíttassák. Jogbizonytalanság a végrehajtási törvény 83. és 84. §-ainak alkalmazásánál. Irta: Borsodi Miklós dr. Végrehajtási törvényünknek egyik legnagyobb hibája, hogy a követeléséket a foglalás szempontjából egyéb ingókkal azonosítja s így ezeket is a bírói kiküldöttnek kell összeírni, a rendelvény pedig csupán a megtörtént foglalásról értesíti a harmadik adóst, de nem kiegészítő része a foglalásnak. így tehát a követelésekre a végrehajtási zálogjog már előbb megszereztetik, mintsem arról a harmadik adós tudomást szerezne, ami pedig a zálogjog szerzésére vonatkozó szabályokkal ellentétben áll. Ez a szabályozás legjobban megbosszulja magát a közpénztárból fölvehető követelések lefoglalásánál, mert erre vonatkozólag a törvény oly rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a törvény rendszerével össze nem egyeztethetők, viszont a szakítást a törvény rendszerével s az attól eltérni-akarást nem világosan fejezik ki s így folytonos vitáknak forrásai a törvény rendszeréhez ragaszkodók, s e szabályokat a törvény rendszerével szemben, mint kivételeket fölfogók között. A 83. §. szerint a foglalás joghatálya a végrehajtást szenvedőre nézve a foglalástól, a pénztárra nézve pedig azon időponttól számíttatik, amelyben ez értesíttetett. Nem eltérés-e ez a helyes irányban, hogy t. i. a foglalás hatálya csak a harmadik adós (pénztár) értesítésével álljon be? Mert ha csak azt akarja kifejezni, hogy a pénztár előbb nem fizethet, míg rendelvényt nem kap, de azért a foglalás már előbb be van fejezve, úgy ez egy fölösleges kijelentés lenne. Az, hogy a végrehajtást szenvedőre nézve a hatály a foglalástól (összeírástól) számít, úgy fogható föl, mint részleges hatály, vagyis hogy a végrehajtást szenvedő már az összeírástól kezdve meg van fosztva a réndelkezési jogtól, a teljes, harmadik személyekkel szemben nyilvánuló hatály azonban csak az értesítéstől kezdve áll be.