Telekkönyv, 1918 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1918 / 3-4. szám - A jogalap kérdése a telekkönyvi eljárásban

19 Olyanformán tűnik föl, mintha e törvényhelyekben Jogügyiéi" alatt a jogalapul szolgáló jogügylet volna értendő. Ez azonban nem áll. Az a jogügylet, amelyről az a) és c) pontok beszélnek, nem a jogalapul szolgáló kötelmi ügylet, hanem: a dologi jog szerzéséi közvetítő dologi ügylet, amelynek az előbbi jogalapul, jogcímül szolgál. Szépen levezethető ez az osztrák polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseiből, amelyek kélségtelenül a legelfogadhatóbb magyarázói a telekkönyvi rendtartásnak, mert hiszen nyilvánvaló, hogy ez a rendtartás egészen az említett törvénykönyv alapján épült föl. Az osztr. polg. törvénykönyv 425. §-a szerint a puszta cím (vagyis a jogalap) nem ad tulajdonjogot. A tulajdonjog és általában minden dologi jog átadás és átvétel (vagyis dologi ügylet) által szereztetnek. (Ez természetesen csak a jogügv^t általi, u. n. közvetett szerzésre áll. Közvetlen szerzések: az elsajátítás, növedék általi szerzés, öröklés, stb.) Ha tehát a dologi jogok jogügylet által szereztetnek, ez a szerzési ügylet: az átadás (amint azt röviden maga az osztr. polgári törvénykönyv is nevezi). Az osztr. polg. törvénykönyv 431. §-a szerint az ingatlanokra vonatkozó átadás a szerzési ügyletnek (Erwerbungsgescháft) a telekkönyvbe való bevezetése által történik, amit bekebelezésnek mondunk. Ugyanazon törvénykönyv 433. §-a értelmében az átadáshoz, ha parasztjavakról van szó, e^ég, ha az átadó és átvevő, vagy csak maga az átadó (!) a „Grundobrigkeit" előtt megjelenik és a szerzési ügyletnek telekkönyvi bekebelezését keresztülviszi. A következő 434. §. szerint pedig abban az esetben, ha az átadó személyesen nem jelenik meg, továbbá a nem paraszt javakra vonatkozó esetekben a szerzési ügyletről okiratot kell kiállítani, amelyet a szerződő feleknek és két tanúnak alá kell írni. Az ilyen okiratban a 435. §. szerint meg kell jelölni: a személyeket, akik a tulajdonjogot átadják és átveszik; a dolgot, amelynek átadatnia kell, határaival együtt; a szerzés jogcímét; az ügylet helyét és idejét. Szükség van ezenkívül akár az imént említett okiratban, akár egy külön iratban az átadó által adott bekebelezési engedélyre. Ezek a. 433—435. §-okban foglalt szabályok tulajdonképpen nem anyagi jogszabályok, hanem telekkönyvi eljárási szabályok, mert az átadásnak, a tulajdonátriiházásnak formalitásait, alaki