Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 11-12. szám - Az elővásárlási jogról. 2. r.

87 YiUi tárgyal képezte az is. hogy mikor és ki javára lehel az elővásárlás jogát békebelezni. Erre nézve is találunk határozatul 2489 91;!. sz. a., melyben kimondja a Kúria, hogy más — harmadik személy — javára is kiköthető. Úgy kimondja azt is (5330/912.), hogy nem csak adás-vétellel kapcsolatosan, de külön is létesíthető. Végül, hogy jogi fogalma nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a vételár előre meghatároztassék. A forgalomban azt is észleljük, hogy az, aki valamily bérleibe bocsátkozott, s abba nagyobb összeget fektetett, azon fárad, hogy a bérletet jövőre is biztosítsa magának. Nem ritkán hallani azt is, hogy a haszonbérlő „előhaszonbérlési jogot" akar magának biztosítani. Megesett, hogy ügyvédi ellenjegyzéssel látott napvilágot a tkvi halósághoz beadott kérvény, melyben nem kevesebbéi, mint az „előhaszonbérleti jogot" kérik bekebelezni. Elég mérés;-', már a kérelem is, de még merészebb, hogy ez a bekebelezés meg is történt. Egy, a forgalom által alkotott fogalom, mely ruhát kér, de a jogtudomány még nem szabott ilyet.* * Nem tehetjük magunkévá azl a felfogást, hogy az elővásárlási jog lelekkönyi bejegyzés által dologbeli" (dologi) joggá lesz. Igaz, hogy az osztrák polgári törvénykönyv is (1073. §-ában) ilyesmit mond („Das Yorkauísrecht. . . kann . . . durch Eintragung in die öffentlichen Bücher in cin dingliches verwandelt werden"). Azonban ezt helyesen szintén csak úgy értelmezhetjük, hogy a tkvi bejegyzés az elővásárlási jognak csupán a dologi hatályt adja meg, melynél fogva az harmadik személyijei szemben is érvényesíthető. Dologi joggá lenni azt, ami nem dologi jog. — nem lehel. Az. ami a dologi jogot a többi jogoktól megkülönbözteti, a dologi jognak, hogy úgy mondjak veleszületett, fizikai sajátossága. Konstrukcióval, jogszabállyal nem lehel dologi jogot csinálni, éppúgy, mint ahogyan nem lehet pl. a halat madárrá lenni, vagy megfordítva a madarai hallá változtatni. Éppen ezért nem oszthatjuk Grosschmied (Zsögöd) nézelél sem, amely szerint a dologi jog tömérdek, minden egyes embertársunkkal szemben fennálló negatív kötelem összesűrítése, meri egy kötelmi viszony csakis olyan alapon állhat elő. amely valamely meghatározott egy vagy több személlyel kapcsolatos ténykedést vagy v iselkedést foglal magában, — már pedig a dologi jog keletkezéséhez ilyesmi nem szükséges. Egy uratlán dolog birtokbavételével tulajdonjog keletkezik anélkül, hogy bárkivel kapcsolatba, érintkezésbe jutna a szerző. Ebben a jelenségben senki más nem szerepe! mint a dolog és a birtokbavevő. Ilyen a dologi jog a fennállásában is. A tulajdonjogban pl. nincs semmi, ami más személy jogköréből volna elvonva, kihasítva. Azzal, hogy a szomszédom nem nyúlhat a tulajdonomhoz, az ő jogköre csorbítva nincs, de igenis van azáltal, hogy neki pl. nem szabad a lelkén rám való tekintettel korcsmát nyitni (negaüv kötelem), ez már egyenesen az ő jogköréből van elvéve és az enyémhez csatolva. — Ezeket szükségesnek tartotluk a jogi fogalmak, pláne a telekkönyvi joggal oly szoros kapcsolatban levő dologjogi fogalmak liszlá/.ása érdekében megjegyezni. Szcrk.