Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 7-8. szám - A rossz telekkönyvtári névmutatókról

f60 A tábla pedig így: „Alperes szerződésellenesen megelőző kielégítésre alapul szolgáló zálogjogot szerezvén, — ez a rangsorban utána következő felperes kielégítéshez való jogára sérelmes, — s ez alapon felperes a megállapodásnak megfelelő telekkönyvi állapot létesítését joggal követelhette". Amint látjuk, a törvényszék álláspontja világos. Szerinte a kereset telekkönyv-kiigazítási kereset. Annál homályosabb a tábla .álláspontja. Kiigazításnak, amint azt a törvényszék egészen helyesen mondja, akkor van helye, ha a telekkönyv a valóságos jogállással ellenkezik. Kell tehát, hogy a kiigazítást követelőnek fennálló joga legyen, mert csak ebben az esetben beszélhetünk /"o(/állásról. De vájjon van-e a jelen esetben a felperesnek fennálló joga? Nincs. Az, amivel a felpereá bir, pusztán kötelmi igény. Az alperes vele szemben kötelezve van arra, hogy megengedje a rangegyenlőség telekkönyvi feltüntetését. Ez éppen olyan kötelezettség, mint az eladónak átruházási (bejegyzési engedély kiadását tárgyazó) kötelezettsége. A vevőnek sincs még joga, csak kötelmi igénye a megvett dolog tulajdonának átruházására, a kötelmi igény pedig nem elegendő a telekkönyv kiigazításának követelésére II. a polg. törvénykönyvtervezet II. szövegének indokolását, Igazs. Javaslatok Tára XIV. évf. III. külön szám — dologi jogi rész — 31. old. II. bek.). A rangegyenlőség létesítésére irányuló kötelezettség fennállása idejében még semmi esetre sem mondhatjuk, hogy a rangegyenlőség joga fennáll. A tárgyalt perben tehát a kereset nem kiigazítási kereset, nem dologi, hanem egyszerű személyes kereset, amely telekkönvvi szolgáltatás kikényszerítésére irányul. A törvényszéket bizonyára a polg. törvénykönyv tervezete második szövegének 388. §-a — amelyre hivatkozik is — tévesztette meg, amely a rangsort is említi. (A polgári törvénykönyv tervezetének a képviselőház külön bizottsága által megállapított >zövegében a 384. § szól a kiigazítási perről, ebben a szakaszban azonban a rangsorról már nincsen szó, ami pedig elég nem jól van.) Nem fordított azonban a törvényszék kellő figyelmet arra, hogy a tervezet második szövegének 388. §-a a rangsort szintén csak a telekkönyv és a valóságos /őrállás közötti eltérés esetei felsorolásának kapcsában említi. A rangsor tekintetében való ilyen eltérés forog fenn például akkor, ha hamis okirat alapján elsőbb-