Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 7-8. szám - A rossz telekkönyvtári névmutatókról

56 pontját abban látja kicsúcsosodni, hogy az árvaszék ismeretes határozatában hatáskörét túllépte. Kizárólag ennek az álláspontnak a felülbírálásával foglalkozva, a törvényszéki indokolás azl helytelennek jelenti ki, és pedig a következő okokból: „Az 1877: XX. t.-c. 263. §-a értelmében a gyámhatóság legfőbb feladata a gyámoltak szellemi és anyagi érdekének megóvása és előmozdítása, a 20. § d) pontja pedig úgy intézkedik, hogy a kiskorúnak anyagi kötelezettségvállalása, ingatlanokra jelzálog engedélyezése csak gyámhatósági jóváhagyás mellett joghatályos." E törvényes rendelkezéseknek megfelelően terjesztettek a felek zálogjogainak alapul szolgáló nyilatkozatok jóváhagyás végett a gyámhatóság elé, amely „nyilvánvalóan a kiskorúak anyagi érdekeinek szem előtt tartása mellett vizsgálta azokat. Most a gyámhatóság ezen eljárása során aszerint, hogy a kiskorúak ingatlana megterhelését a kiskorúak anyagi érdekében állónak találta, hozzájárulhatott a megterheléshez és megadhatta a szükséges jóváhagyást, de meg is tagadhatta ezt; kétségtelen, hogy arra is jogosult volt, hogy a jóváhagyás megtagadásánál kevesebbet nyújtson, vagyis hogy a jóváhagyást bizonyos korlátozáshoz, adott esetben egyenlő rangsorszerzésihez kösse". Amennyiben az érdekeltek valamelyike ezt sérelmesnek találta, módjában volt a gyámhatósági határozat ellen felebbezni. Mivel ezt nem tették, ebből okszerűen következik, hogy a jelzett ,,korlátozást" elfogadták, ..az ekként létesített jogállapotot elismerték, amiből azután az a további következmény is beállott, hogy a peres felek mindegyike ilyen gyámhatósági jóváhagyás után a tkvi hatóságnál is csak korlátozá> kötött jogot szerezhetett." Amint a fentebbiekből kitűnik, a törvényszék jujii K*lt'o;;iivt lényegileg egészen helyes. Nem helyes csak az, hogy fejtegetése i járásbíróságnak ahhoz a megállapításához van kapcsolva, hogy az árvaszék túllépte a hatáskörét, mert a járásbíróság ezt a megállapítását arra alapította, hogy szerinte az árvaszék a hitelezők egymás közti viszonyát szabályozta. Ezzel lépte túl a járásbíróság nézete szerint az árvaszék a hatáskörét, nem azzal, hogy jóváhagyását „korlátozással" adta meg. Van továbbá a törvényszék indokolásában két szabatossági hiba. Az egyik az, hogy jelzálogjog' helyett ,,jelzálog''-ot mond. Ez bíróságaink írásaiban gyakori lapsus. A jelzálog: az ingatlan, a jelzálogjognak a tárgya! A másik szabatossági hiba az, hogy azt mondja, hogy a gyámhatóság a jóváhagyását .,korlátozáshoz;' kötötte. Csak önnönmagát