Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 3-4. szám - Idegen helynevek magyar alakjának használata

:u február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el. Ez a döntvény nagyon szűkre szabta a perfeljegyzés keretét, amelyet a joggyakorlat kénytelen volt csakhamar kitágítani. Ez a döntvény még egy évig sem volt hatályban: a kir. Kúria már is tágított rajta; mert már 1884. évi 4706. sz. a. kelt. határozatában kimondotta, hogy e döntvény nem zárja ki oly per feljegyzését, melyet a felperes telekkönyvileg bejegyzett jogából kifolyó valamely igények érvényesítése végett indított; nevezetesen helye van a zálogvplt'ó per feljegyzésének ott, hol a felperes zálogtulajdonos joga be van jegyezve s midőn keresetével felperes sem a személyes követelést érvényesíteni, sem új telekkönyvi jogot szerezni nem akar, hanem azt célozza, hogy ellenfelének bejegyzett zálogbirtokosi joga a tlkvből kitöröltessék; továbbá 1884. évi dec. 14-én 4843. sz. alatti határozatában kimondott.), hogy a vagyonközösség megszüntetése iránti perek is feljegyezhetők; 1887. évi szept. 20-án 4525. sz. alatt kelt határozatában pedig azt is, hogy a bekebelezett kikölmény érvényesítése iráni indított per is tlkvi feljegyzés tárgya. De a kir. Kúria 1889. évj március hó l én tartott teljes ülésében 41. szám'alatt meghozott és azon évi ápr. 2-án hitelesített polgárjogi döntvényének indokolásában már kimondta azt is, hogy akkor, ha a házasfelek egymástól már tényleg elváltak és közöttük a válóper, melyben a közszerzemény megosztása is követelhető, már folyamatban van, mindazon biztosítási intézkedéseknek helye lehet, amelyek a törvény szerint valamely peres követelés biztosítására nézve helyt foghatnak, amiből önként következik, hogy ily esetben perfeljegyzésnek is van helye. A pörfel jegyzésre vonatkozólag a következőket adjuk elő: 1. Az első kérdés az, hogy ki kérheti a pernek tlkvi följegyzését? A magyarországi tlkvi rendt. 148. §-a szerint a bekebelezés, — az erdélyi tlkvi rendt. 148. §-a szerint pedig a bejegyzés által jogaiban sértett fél, ha azt eredeti érvénytelenség miatt megtámadni s ez által az előbbi nyilvánkönyvi állapot helyreállítását elnyerni akarja; továbbá a nyilvánkönyvi tulajdonos vagy hitelező, ha azt hiszi, hogy valamely az ő jószágára vagy követelésére eredetileg érvényben a magyarországi tlkv rendt. 155. §-a szerint bekebelezett, az erdélyi tlkvi rendi. 155. §-a szerint pedig be-