Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 1-2. szám - A kisajátító tulajdonjogának előjegyzése

12 Csekélységek.1 Irta: Francié Mihály, bajai kir. járásbírósági telekkönyvvezető. Chaos, s a telekkönyvi bevezető munkáját nagyban megnehezíti, ha az elintéző 8—10 okirat felsorolása után rendeli el az egyes bejegyzéseket, ahelyett, hogy minden egyes okirat, illetve a szorrösan összefüggő okiratok, felsorolása után rendelné el az azon, vagy azokon alapuló bejegyzéseket. A fülnek is kellemetlen, ha ilyen végzéseket olvasunk: . . . adásvételi szerződés (s itt következik még 5—6 okirat felsorolása), valamint... eredeti váltó alapján a tulajdonjogot. . bekebelezni rendeli. Az elintézőnek, megfelelő fogalmazással, nem okoz munkatöbbletet, ha minden egyes okirat után az azon alapuló bejegyzést rendeli el, a telekkönyvi bevezetőnek azonban nem mindegy, vájjon világos, áttekinthető és könnyen megérthető-e a végzés, vagy pedig az előtte fekvő végzés dacára neki kell az iratokból kihámozni, hogy írandó bejegyzése melyik okiraton alapul. A nehézkes és nem szabatos fogalmazás nem csak azt eredményezi, hogy a telekkönyvvezetőnek a bevezetendő végzést negyedórákig tartó tanulmány tárgyává kell tennie, hanem gyakran azt is, hogy téves értelmezés folytán a végzés a bíró akaratától eltérően nyer foganatosítást. Nem én mondom először, hogy „a bejegyzéseket rendelő végzéseink egynémelyike valóságos tanulmány" . . . „szerfelett nehézkes". Láttam már olyan végzéseket, amelyeknek tulajdonjog bekebelezési szöveg közt, két-három egyéb bejegyzés rendeltetett el. Igen fontos, hogy a telekkönyvi bejegyzés szabatos legyen, mert a bejegyzés jogot alapít vagy szüntet meg. (Tkvi rdts 62. §.) De szabatos bejegyzést csak akkor követelhetünk és nyerhetünk, ha a végzés sem nélkülözi ezen kelléket. Ezért a végzéseket lehetőleg tömören, mindamellett oly szabatosan kell megszövegezni, hogy helyes értelmükhöz kétség ne férhessen. Ilyen végzések is varinak: „A kir. járásbíróság (mint tkvi hatóság) tekintettel arra, hogy ... az ingatlanok osztatlan állapotban vannak felvéve; továbbá, mert . . . (az egyik) eladó az eladás1 Az előző közleményt lásd az 1916. évi 11—12. számban.