Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 1-2. szám - A kisajátító tulajdonjogának előjegyzése

10 Habár — mint fentebb kifejtettem — az itt tárgyalt előjegyzésnek nem jogkeletkeztelés, hanem joghatály-általánosítás a rendeltetése', és így az sajátképeni előjegyzésnek nem is tekinthető, formailag mégis csak joglétesítés, amelyhez akadálytalanul fűződhetnek további jogszerzések is. (Noha ezek — mint tudjuk — csak feltételesek, t. i. az igazolástól függők.) Amennyiben tehál az előjegyzés általában törlési perrel'megtámadható, — nem zárható ki ez a per a szóban forgó előjegyzésre vonatkozólag sem. Törlési perre azonban voltaképen nem igen van szükség, meri — mint említettem — a kisajátító a kisajátítási terv megállapítását nem mellőzheti, s így ezen a réven a kérdéses előjegyzéssel biztosított szerzés hiányossága vagy hibás volta miatt fennforgó igények kellőképen érvényesíthetők. Ezért de lege ferenda a törlési pert kizárhatónak is kell mondani, annyival inkább, mert akármilyen hiányos vagy hibás is az előjegyzés alapjául szolgáló szerzés, az kétségtelen, hogy a kisajátításhoz, tehát az előjegyzéssel terhelt terület megszerzéséhez a kisajátítónak joga van, és igénye van ahhoz is, hogy e joga mindenkivel szemben hatályos legyen, minélfogva egyáltalán nem helyes a szóban forgó előjegyzésnek alapul szolgáló szerzés alapos megtámadhatósága esetén és miatt az előjegyzés kitörlése által megfosztani a kisajátítót a kisajátítási joga hatályának általánosításától. Van azonban egy eset, amidőn minden olyan előjegyzésnek a kitörlése, amilyenről itt szó van, per útján keresztülvihető, és pedig nemcsak az erdélyi tkvi rendtartás hatályterületén, hanem az egész országiján. A K. T. 61. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a kártalanítási öszszeg megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 6 héjnap alatt a kisajátító „sem a kisajátítási tervbe vett ingatlant birtokba nem veszi, sem a kártalanítási összeget az illetékes bírósághoz letétbe nem teszi, vagy ki sem fizeti: „úgy tekintetik, mint aki a kisajátítástól visszalépett a kisajátítási terv és kártalanítási egyezség vagy határozat hatályukat vesztik". Nyilvánvaló, hogy a kisajátítási jognak ilyetén való kétségtelen megszűnése esetében a kisajátító által kieszközölt tulajdonjogi előjegyzés kitörlésének követeléséhez a bekebelezett tulajdonosnak joga van, és hogy ezt a jogát, amennyiben a kisajátító törlési engedélyt adni vonakodik, csakis per útján érvényesítheti, mert az a kérdés, hogy a kisajátítási jog megszűnésének imént leírt feltételei fennforognak-e, perenkívül alig tisztázható, mivel evég-