Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 7-8. szám - Gondolatok a bírósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások szerkesztéséről kiadott 42.500/1914. I. M. számú rendelethez készített minták és Útmutatás olvasása közben

95 A régi rendelet azt mondja, hogy a vasutat a telekkönyvi térképen csak egy piros vonallal kell jelölni, vagyis a vasút részére kisajátított területeket nem kell helyrajzi számokkal ellátni. Ez a rendelet akkor kelt, mikor még hetétek nem voltak. Olyan helyen, ahol hetétek vannak, a felmérési felügyelőség a vasút állal elfoglalt területet megszámozta, mert kataszteri szempontokból így jobban kezelhetik a vasutat és a kisajátítást szenvedett tulajdonában megmaradt részleteket. Mivel a betétnek egyezni kell a kataszterrel, a telekkönyvi hatóságok nem piros vonalakat húznak a belét térképére, hanem a vasút területét egész szélességében berajzolják, számmal látják el s a részletlajstromban megjegyzik, hogy ezzel a számmal jelölt részlet vasút. A betétben természetesen nem négyszögöleket, hanem a hrszámokkal kimutatott részleteket jegyeznek át a központi telekkönyvbe. A 3834/1888. sz. rendelet C. §-ának végső bekezdése igéri ugyan, hogy a vasutak lejegyzéséhez szükséges vázrajzokat külön rendelettel szabályozzák. Ez a rendelet azonban, máig sem jelent meg. így tehát a betét térképén most is csak piros vonallal kellene jelölni a vasutat s ennek helyrajzi számot sem a bejegyzéskor, sem a részletlajstromban nem szabadna adni. Az összhang miatt azonban sok helyen mégis adnak számot. Ha tehát a vasút által átszelt ingatlan egy részlete megosztás alá kerül, akkor a felmérési-felügyelőség a vasút területét újra számozgatja bizonyos esetekben s a telekkönyvi hivatal a részletlajstromban utána számozza. Ez egy kissé különös, mert hisz az a parcella már a központi telekkönyvben van egéáz más szám alatt, ha pedig nem számozzák át, nkkor az egyöntetűséget nem érjük el. Ideje lenne, ha az az igért rendelet megjelennék. * Egy helyi érdekű villamos-vasúttársaság a vidéken vonuló pályájához ingatlanokat vásárol időről-időre, magánúton, a törvényben szabályozott kisajátítási eljárás mellőzésével, mert hiszen a tulajdonosok szívesen eladják minden kényszer nélkül az ingatlanokat. A társaság az okiratnak ezt a címét adja: Kisajátítási szerződés. Bélyeget nem tesz a kérvényre és okiratra, mert szerinte mindez ,,ksajátítási ügyben" bélyegmentes. Az okiratnak illetékszabáshoz sem csatol másolatot. A telekkönyvi hatóság a tulajdonjogot „kisajátítás címén" kebelezi be. Mindez helytelen, mert itt rendes adás-vétel esete forog fenn. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy a társaság, vagy Czibere Vendel veszi meg az ingatlant.