Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 1-2. szám - Az uj telekkönyvi statisztika

3 Ismerem a statisztikai hivatal egykori igazgatójának mondását is, hogy akit a statisztika nem érdekel: annak a legkevesebb szám is sok, aki pedig búvárkodó vággyal fordul a statisztika felé, annak a legtöbb adat is kevés. Kétségtelen azonban, s ezt mindnyájan tudjuk, hogy hivatalnokainktól sokszor a naivságig menő fölösleges statisztikai adatokat kivánnak. Mindnyájan beismerhetjük, hogy igen sok adat és az a pontos „klappolás" mint mondani szokják: csak ugy hasból van véve. Mikor azután olvassuk a statisztikai hivatalnak immár nagy sorozatra nőtt kiadványszámai milliónyi rovatait, jóizüen, vagy talán inkább szánakozóan mosolygunk a pontosságon, amely kimutatja pl., hogy a sárkarancsi vásárra 5432 marhát és 741 lovat hajtottak fel. Tessék megérteni : nem ötezernégyszázat, hanem még harminckettőt is. Nem hétszáz lovat, nemis hétszáznegyvenet, hanem pont: hétszáz negyvenegyet. Sárkarancson pedig mindenki tudja, sőt ezt Budapesten is tudom, hogy vásárainkon, dehogy állott a városba vezető 19 uton és 20 ösvényen a vásár előtt való nap és a vásárkor 19 -+- 20 = 39 népszámláló ad hoc biztos, hogy megolvassa a barmok számát. De ha ott állana is tudjuk mi, akik az életet ismerjük, hogy nem olvashatná meg a barmok számát, mert hisz egy kereskedő pl. 100, 120 ökröt hajt egy csomóba, utánna órákig ezrével jönnek tehenek, lovak. A terelt állatok meg nem állanak egy percre sem, mozog, ide — oda lót, fut, tülekedik az egész tömeg. Nincs a világnak olyan embere, aki megolvassa a vásárra felhajtott állatokat. Kérdezdeztem tehát egy jegyző-barátomat, hogyan olvassák mégis az állatokat? Azt felelte: megbecslik azok számát. Az elöljáróság ugy tiz óra felé, mikor javában áll a vásár, kimegy oda, rá néz az állatokra s ugy körülbelül megállapítják, hogy 5000 marha és 700 ló van ott. A statisztikai hivatalnak azért irnak 5432-őt és 741-et, mert igy elhiszik, hogy a statisztika pontos. Nehogy a száraz statisztikáról ez a cikk egészen száraz legyen megirom, hogy a jegyző barátommal való beszélgetésemet egy jó izü magyar ur is hallotta s ezt mondotta: — Tudja mit jegyző öcsém, ha pontos statisztikát akar: olvassa meg az állatok lábát, a nyert számot ossza el négygyei s akkor: pontosan megkapja az állatok számát. Ezt azután nyugodt lelkiismerettel beküldheti a statisztikai hivatalnak.