Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 1-2. szám - Az uj telekkönyvi statisztika

16 hát kimutatja, hogy 4 kölcsönt összesen 10 + 50 -1- 65 + 45 170 év alatt kell törleszteni. Ezer jelzálogos kölcsönnél kijön pld. 30,000 év. Sajnos: a rendeletekhez nem adnak megokolást, mint a törvényekhez. Nem látjuk soha a rendeletek lelkét. így hát gyarló felfogásommal képtelen vagyok meg érteni, hogy a 30.000 évnek keretén : 450 tkvi hatóságnál 13,500.000 évnek (tizenhárom millió ötszázezer) évnek mi féle statisztikai jelentősége van ? Talán közép számot akarnak belőle kihozni ? De hiszen az országban talán alig van husz intézet, mely jelzálogleveleket bocsát ki. Ezek amugyis adnak statisztikát. Nem lenne egyszerűbb ezt 20 helyen megbízhatóbban gyűjtetni, mint 150 helyen meglehetősen megbizhatlanul ? Meg azután majdnem köztudomású dolog, hogy az egyes intézeteknek mennyi a törlesztési éve. Minek tehát azzal a rovattal megint csak kinozni a tkvi hivatalokat ? IV. Nem tudjuk, hogyan készül egy rendelet tervezete, milyen körülmények közt jelenik meg egy rendelet, de azt hisszük, hogy pl. olyan rendelet tervét, mint a statisztikai rendelet, meg kellene küldeni a közgazdasági, a jogászi élet fórumainak, az Országos Gazdasági Egyesületnek, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületnek, a Szakirók Egyesületénél:, az ügyvédi kamaráknak, a birák, telekkönyvvezetők egyesüllek stb. Azt kell hinnünk, hogy ilyen valamelyik fórum kivonata, vagy legalább is valami nagy közgazdasági tekintetek követelték az uj statisztikának azt az uj rovatát, a mely azt is feltünteti ezután, hogy az átirl ingatlanoknak mekkora a területe ? Ez a rovat statisztikai szempontból kétségtelenül tetszetős. Én is vallom, hogy inkább kell tudnom, hány millió hold földön adtak tul, mint azt, hogy ennek mi az ára? Mert hiszen az értéket súlyos büntetéssek mellett sem vallják be a valósághoz hiven és hivatalosan is kevesebbre becsülik Ezenkívül tiz millió korona vételárnak most más az értéke mint husz évvel ezelőtt volt és más mint husz év múlva lesz. Egy országnak évtizedeken át nézett közgazdnsági hullámzását tehát jobban látom az átirt holdak számából, mint ezeknek árából. Mindkettőből pedig még jobban látom. Mégis azt merem mondani, hogy a területek kimutatását nem lett volna szabad kívánni; mert az urak teljesen hamis statisztikát kap-