Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 12. szám

148 kivonatból kitűnik, aminthogy ki kell tűnnie, hogy a nevezett kereskedőknek követelése ingatlan építéséből eredt. Nem használ ezen a téren az sem, ha az építész, stb. a követelését akként könyveli is el, hogy „árúért és munkáért", mert nem a követelés mikénti elkönyvelése, hanem a követelés minősége (jogi természete) irányadó arra nézve, vájjon a zálogelőjegyzésnek hely adható-e. Ezért aki építész, stb. épületnek, tehát ingatlannak előállítására vállalkozik, nézetem szerint nem kötött kereskedelmi ügyletet; az ellenkező nézet odavezetne, hogy a K. T. 262. szakasza alkalmazást egyáltalán nem nyerhetne. Ha a ház építése iránt kötött szerződés törvény szerint kereskedelmi ügyletet képezne, akkor kereskedelmi ügylet volna háznak vétele vagy eladása, ingatlan jószágnak a megszerzése és az ezekhez hasonló ügyletek. Kötelmi jogi elem épp úgy van a ház vételénél vagy eladásánál, mint ahogyan van a ház építésének a felvállalásnál. Igen messze vinne s emiatt nem lehet célom az, hogy az idevonatkozó, nagyon számos nézetet, amely részint az irodalomban, részint a kereskedelmi törvénykezés terén felmerült, ismertessem és birálat tárgyává tegyem. Tételes törvényünk szempontjából akként áll a dolog, hogy az az építész stb., aki épület előállítását könyveli el könyveiben, ezt az ügyletet bizonyító erővel épp úgy nem könyvelheti el, amint nem könyvelheti el a kereskedő azt az ügyletét, amellyel földbirtokot szerzett. A most mondottam szabályt tudtommal a felsőbb bíróságok állandóan követik és ez alól egyetlen kizökkenést csupán a királyi Kúriának az 1913. év tavaszán hozott egyetlen határozata képez. Ettől az egyetlen határozattól eltekintve, azonban a királyi Kúria hosszabb idő óta állandóan és következetesen akként határozott, hogy ingatlan tekintetébén keletkezett ügyletből eredő, elkönyvelt követelésre, az építésznek, építőmesternek, kőmívesnek épület emeléséből származó', elkönyvelt követelésére a zálogjogi előjegyzést nem adta meg. De lege ferenda szólva, én a magam részéről azt hiszem, hogy a jogegyenlőségnek és az ingatlan szabad mozoghatásának az elvébe ütköznék az, hogy az építészeknek, építőmestereknek a könyvkövetelésére nézve a zálogjogi előjegyzést a törvényhozás megengedje; a magyar jogászközönség körében bizonyára ismeretes különben az, hogy a magyar polgári törvénykönyv törvényjavaslatának előkészítésére kiküldött képviselőházi bizottság törölte a törvényjavaslatnak azt az intézkedését, amely szerint építészek, építőmesterek az épület emeléséből eredő követeléseiket külön kikötési