Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

45 dött telekkönyvvezető az azonosításnál hibát követett el, vagy ha ax azonosítás helyessége ellen felszólalás történik, a bizottság — szükség esetében — az érdeklettek meghallgatásának és helyszini szemlének előrebocsátásával a helyesbítést eszközli, a betétterveket és vázrajzokat pedig ennek megfelelően kiigazítja. A bizottság az előtte megjelent felek által tulajdonjog bejegyzése vagy bejegyzett jogok törlése céljából felmutatott okiratok közül azokat, amelyek telekkönyvi bekeblezésre alkalmasoknak mutatkoznak, lehetőleg egy a fél által benyújtandó egyszerű másolattal együtt átveszi és a bekeblezés keresztülvitele céljából kérvényt pótló jegyzőkönyveket vesz fel. Az átvett okiratokról a feleknek a bizottság téritvényt adni köteles. Amennyiben a jegyzőkönyv tulajdonjog bejegyzése céljából vétetett fel és az okiraton az illetékkiszabás végett történt bemutatás igazolva nincs, az okiratnak az illetékkiszabás végett szükséges még egy másolatát a fél bemutatni köteles, mit ha nem teljesit, az evégből szükséges másolatot az ő költségére a telekkönyvi hatóság hivatalból elkészitteti. A jegyzőkönyvhöz szükség esetében az eddigi telekkönyvi térkép alapján készitett szabályszerű eldarabolási vázrajz is csatolandó. Ha a fél által felmutatott okirat a bekebelezés elrendelésére nem alkalmas, de a hiány a bizottság előtt esetleg az evégre idézett és megjelent felek nyilatkozatával pótolható, a felek ebbeli nyilatkozata a jegyzőkönyvbe felveendő. Ez esetben a nyilatkozó felek személyazonosságának igazolására és a jegyzőkönyv aláirására az 1886: XXIX. tc. 42. §-ának rendelkezései tartandók meg. A bizottság köteles a helyszini nyilvános eljárás közben (II. N. 10. §) az előtte jelentkező feleket meghallgatni, őket kellő felvilágosításban részesíteni, érdekeikre figyelmeztetni, jogaik érvényesítésének módjára nézve kitanítani és a törvénynek megfelelő utasításokkal ellátni. Köteles továbbá a bizottság az érdekelt feleket a telekkönyvi jószágtestek egyesítésének (II. N. 2. §) előnyeiről, annak kellékeiről és feltételeiről felvilágosítani és őket lehetőleg arra bírni, hogy az egyesítés jogával éljenek. Köteles a bizottság arra törekedni, hogy a fennforgó ellentétek a felek között, ezek közmegegyezésével kiegyenlítessenek