Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

iy Beszéljünk előbb a telekjegyzőkönyvek készítéséről. A telekjegyzőkönyvek szerkesztése két részből állott. Az első rész a helyszínelést és a helyszinelési jegyzökönyvek elkészítését: a második rész pedig a helyszinelési jegyzőkönyvekből a telekkönyvi jegyzökönyveknek vagyis telekjegyzökönyveknek szerkesztését és a már kész telekjegyzökönyveknek hitelesítését és megigazítását foglalja magában. Magyarországon a helyszínelés és a helyszinelési jegyzökönyvek elkészítése az 1853. évi április hó 18.-án kelt igazságügyminiszteri rendelet (Birodalmi törvénylap 1853. XX. darab 65. sz., kiadatott 1S53. ápril 22.-én) alapján, mellyel a telekés betáblázási könyvek készitése végett az előmunkálatok a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével rendeltetett el; továbbá az 1853. évi szeptember hó 16.-án kelt igazságügyminiszteri rendelet alapján, mellyel a fenebbi rendelet alapján a helyszinelési utasítások tétettek közzé, — és az 1851. évi július hó hó 23.-án kelt igazságügymiimszteri rendelet alapján, mely a most említett helyszinelési utasítás végrehajtása tárgyában len kibocsátva, — történt .4 telekjegyzökönyveknek szerkesztése, hitelesítése és megigazitása pedig az 1855. évi február hó 26.-án kelt igazságügyminiszte-i rendelet alapján eszközöltetett. E három utóbbi rendeletet hiába keresnők a Birodalmi törvénylapban, mert ezek ott nem jelentek meg azért, mert csak a telekkönyvi hivatalokkal közöltettek. Az 1855. évi február 26.-án kelt igazságügyminiszteri rendelet alapján szerkesztett, hitelesitett és kiigazított uj telekjegyzőkönyvek közzétételét és azoknak telekkönyvekként való tovább vezetését az 1855. évi december hó 15.-én kelt igazságügyminiszteri rendelet szabályozza. (Biroialmi törvénylap 1S55. évi XLYUJ. darab 222. szám, kiadatott 1855. december 24.-én. Országos Kormánylap 1855. évi XXVIÍI. darab; kiadatott s elküldetett lSőo. január 15.-én.) Az absolut kormánynak a telekkönyvi intézmény behozatala iránt tett mindezen intézkedései az akkor közigazgatásilag egészen külön álló (az anyaországhoz még nem csatolt) Erdélyre — habár az osztrák polgári törvénykönyv ott is életbelépett — ki nem terjedtek. Az ország erdélyi részeire nézve az alkotmány visszaállítása után már a magyar kormány intézkedett a telekkönyvi intézmény meghonosítása iránt Erdélyország kir. biztosához 1S67. évi október hó 16-án 10.049. szám alatt