Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

158 Áz átjegyzés eseté. Minden más esetben, vagyis akkor, amikor a római számok (L, II., III. stb.) ,vagy + jel alatt például, A-f 1—5. sorsz. alatt felvett több telekkönyvi test közül egy vagy több, de nem valamennyi rutiáztatik át tulajdonjoggal másra: az átruházott tlkvi testet nem lehet lejegyezni, hanem csak átjegyezni egy másik telekjegyzőkönyvbe (betétbe) a terheknek (ha vannak) egyetemleges átvitelével és ott aztán a tulajdonjogot a szerző javára bekebelezni; mert ugyanazon telekjegyzőkönyvben (betétben) az egyes telekkönyvi testeknek különböző természeti vagy jogi személyek nem lehetnek tulajdonosai, hanem csak valamennyi ugyanazon telekjegyzőkönyvben (betétben) római számok (I., II., III. stb.) vagy -h jelek (például + 1 sorsz., 41—5. sorsz., -r 1—7. sorsz.) alatt felvett telekkönyvi testnek csak ugyanazon egy természeti vagy jogi személy, illetve személyek lehetnek tulajdonosai; ezért kell akkor, amikor nem valamennyi, ugyanazon telekjegyzőkönyvben (betétben) foglalt telekkönyvi test, hanem közülök csak egy vagy több (de nem valamennyi) az átruházás tárgya: az átruházott telekkönyvi testet a többi közül más (újonnan nyitott) telekjegyzőkönyvbe (betétbe) átjegyezni és csak ott a tulajdonjogot az uj szerzőre bekebelezni. ' Ugy az 1855. évi dec. 15-iki (magyarországi) valamint az 1870. évi febr. 5-iki (erdélyi) telekkönyvi rendelet 56. §-a csak a lejegyzés és hozzájegyzés feltételeit állapítja meg. Egyik sem szól az átjegyzésről. Ennélfogva mind a két telekkönyvi rendelet hatályának a területén mindig az volt a tlkvi hatóságok gyakorlata, hogy átjegyzés esetében sem a tulajdonostársak, sem a jelzálogos hitelezők beleegyezésének igazolását nem kivánták meg s a jelzálogos hitelezők előzetes meghallgatására sem tűztek ki soha határnapot, hanem egyszerűen elrendelték az átjegyzést esetleg változatlan telekkönyvi állással. Ezt az eljárást, a tlkvi hatóságoknak ezt a gyakorlatát soha senkinek sem jutott eszébe megtámadni, helyteleníteni; mert azt mindenki helyesnek és törvényszerűnek tartotta. A hozzájegyzés és visszajegyzés. Ezek után szólnunk kell a hozzdjegyzésről és visszaJegyzésről,