Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

154 c) ha valamely telekkönyvi birtokrészletből annak csak egy része lenne lejegyzendö : a szétdarabolandó részlet terve (térképe, rajza, vázlata) az uj részeknek, azok helyrajzi számainak és térmértékének előadásával fölmutatandó ; d) ha a telekkönyvi jószágtest vagy birtokrészlet, melyből lejegyzésnek kell történni, terhelve van : a lejegyzés rendszerint csak a tehernek egyetemleges átvezetésével eszközölhető: a tehermentes lejegyzés azonban elrendelhető, ha az érdekelt hitelezők beleegyezése igazoltatik, hogy ha a tehermentes lejegyzés a hitelezők biztosságára nézve sérelemmel nincs egybekapcsolva, mi fölött a telekkönyvi hatóság, a hitelezők előleges meghallgatása mellett minden viszonyok méltányos tekintetbevételével saját belátása szerint végzésileg határoz; e) ha a birtokrészletek a terhek átkeblezésével valamely hasonlókép terhelt tlkvi jószágtesthez lennének jegyzendők : a mindkét részről való nyilvánkönyvi hitelezőknek a rangsorozat és jogaik viszonya iránti egyetértése kívántatik meg a hozzájegyzés által nagyobbodott tlkvi jószágtestre nézve ; f) a közcélok végetti kisajátitás esetében követendő eljárósról, agy a gőzmozdonyu vasutak és hajókázható csatornák központi telekkönyvezésiről az 1868: I. és LV. tcikkek és az 1869. március 8-án kiadott miniszteri szabályrendeletek intézkednek ; g) mikép kelljen az elkülönítés és tagosítás esetében a le- vagy hozzájegyzéseknél eljárni: az 1869. évi április 8-án 2579. sz. a. kelt szabályrendelet (Rendeletek Tár. 67. sz. a.) és az 1810. évi január 30-án kelt rendelet által határozlatik; h) a házaknak több részre természetben való felosztása meg nem engedtetik; a már eddig történt felosztások folytán keletkezett egyes részek külön válva a forgalom tár-