Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

149 számokkal is? és miért nem csupán csak I. római számmal? A helyszinelési szabályok szerint I. római szám alá csak egy telekkönyvi testet volt szabad fölvenni. Azért ha valakinek több ilyen, egynél több birtokrészletből álló és külön telekkönyvi testet képező birtoka volt: a második telekkönyvi testet már II. jel alatt, a harmadikat III. jel alatt stb. kellett fölvenni. (Lásd az 1853. évi szept. 16-iki utasitás 28. §-át.) Az úrbéri birtokra nézve meg épen szabály volt, hogy két házas, azaz külön laképülettel ellátott birtokok egy telekkönyvi testté való egyesitése meg nem engedhető. (Lásd az 1853 évi ápril 18-iki igazságügyminiszteri rendelet 16. §-ának c) pontját.) Azért ha valakinek több ilyen, egynél több birtokrészletből állló és külön telekkönyvi testet képező úrbéri birtoka volt: a második telekkönyvi testet már II. jel alatt, a harmadikat III. jel alatt stb. kellett fölvenni. Melyik megjelölés lenne a célszerűbb? Végre azt kérdheti valaki, hogy miután most már nincs semmi különbség a nemesi, az úrbéri és a polgári birtok között, mert mindenki szerezhet mindenféle birtokot: a jövőre nézve, vagyis uj törvény alkotása szempontjából (de lege ferenda) a telekkönyvi testeknek I. római jel alatt jogilag egyetlen telekkönyvi testté való egyesitése? avagy azoknak + jel alá vétele lenne-e a célszerűbb ? Mielőtt e kérdésre felelnénk: lássuk a kettő közötti különbséget jogi és telekkönyvi szempontból. A + alá vett minden darab föld, amely külön sorszámmal van megjelölve, álljon az bár egy vagy több — zárjel közé vett avagy egymás alá irt — helyrajziszámból: egymagában véve önálló telekkönyvi test, amelyet külön megterhelni lehet. Ha tehát van valakinek egy telekjegyzőkönyvben A + jegy alatt 1—20 sorszámmal megjelölt husz darab földje: ő azok mindenikét külön-külön s más és más kölcsönnel terhelheti meg, avagy válogathat közülök arra nézve, hogy melyiket terhelje meg? és melyiket hagyja minden tehertől mentesen. Szó sincs róla, hogy ez a nagy szabadság a telekkönyvi tulajdonosra nézve lehet előnyös. De telekkönyvi szempontból határozottan hátrányos; mert veszélyeztetheti a telekkönyvnek könnyű áttekinthetőségét és kényszer eladás esetében szerfe-