Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

144 megegyezve szabályszerű vázrajz alapján kérte volna a lejegyzést és tulajdonjogának bekebelezését és igy elkerülte volna ő is, meg a tulajdonostársak is a meglepetést, a csalódást és a későbbi kellemetlenségeket. Hcányfélék a telekkönyvi testek megjelöléseikre nézve ? c) A telekkönyvi testek megjelöléseikre (telekkönyvi jelekre) nézve kétfélék: római számokkal (I. II. III. stb.) vagy egyenesen fenálló + jeggyel megjelöltek. A kettő között különbség van. A + jegy alatt foglalt minden, külön sorszámmal ellátott földdarab, például + 1. sorsz. 325. hrsz. szántó a Heves dűlőben 800 O-öl 2. sorsz. 628. hrsz. rét a Verőfényes dűlőben 1 h. 200 D-öl 3. sorsz. 763. hrsz. kaszáló a Cserhát dullőben 2 hold 4. sorsz. (801—103.) hrsz. szőlő, legelő és gyümölcsös a Naphegyen 6 hold 500 n-öl 5. sorsz. 1074. szántó az erdő alatti dűlőben 4 hold 1075. rét ugyanott 1 hold 1076. kaszáló ugyanott 3 hold önálló telekkönyvi test. A fenebbi példában tehát a község határában annak különböző dűlőiben fekvő, természetes határokkal biró és a telekjegyzőkönyvben + jegy és öt (1—5.) külön sorszám (rendszám) alatt felvett öt darab különálló és önálló földbirtok vagyis öt darab telekkönyvi test van. Ezek mindegyikét tehát akár az 5. sorszám alatti 3 birtokrészletből és ennélfogva 3 helyrajzi számmal megjelölt és együttvéve csak egy darab — természetes határokkal a mellette lévőktől elkülönített — földet képező földbirtokot, akár az 1. sorsz. alatti szántót, akár a 2. sorsz. alatti rétet, akár a 3. sorsz. alatti kaszálót, akár a 4. sorsz. alatti szőlőt mint önálló tlkvi testet egyenkint, egészben vagy az egészhez viszonyított eszményi hányadrészeikben zálogjoggal külön-külön önállóan megterhelhetjük. Római szám (I. II. III. stb.) alá venni egyetlen darab földet nem lehet, A fenebbi példában tehát sem az 1. sorsz. 325. hrsz.