Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)
Melléklet: Telekkönyvi iskola
141 Legelő 3428. Szőlő 3425. Szántó 3426. Rét 3427. A kataszteri pontos felmérés alapján a kataszteri munkálatban a szőlő térfogata például 5 hold 800 Q-öl, a szántóé 1245 Q-öl, a rété 800 [j-öl és a legelőé 2 hold. Vájjon — kiált fel a kataszteri férfiú — nem négy különálló darab föld, tehát nem négy önálló birtokrészlet-e ez itt, ugy a kataszteri térképen, mint a természetben ?: Hát kell itt vázrajz ahhoz, hogy annak a tlkvi testnek, ugy alak mint térfogat szerint, külön meghatározott szőlő, szántó, rét vagy legelő részlete lejegyeztessék? Bizony kell. Mert az az alak és térfogat szerint a kataszteri térképen és munkálatban külön meghatározott szőlő, szántó, rét és legelő csupán csak részei annak a birtoktestnek, mi fölött tulajdonosa teljesen szabadon rendelkezik és a melyet kénye-kedve szerint használ és megmunkál. Ebből a nem korlátolható, független szabad akaratból pedig az következik, hogy annak a birtoktestnek csak külső határai és csak összterülete maradnak állandók és változatlanok, mert azokat a szomszédtulajdonosok ellenőrzik; de belső határai folytonos változásoknak lehetnek alávetve. Az a kataszteri térkép, meglehet, már egy két év múlva nem felel meg többé a természetnek; mert például a szőlő egy részét a philloxera elpusztította s a gazda igen szorgalmas: a legelő felső részét szőlővé, az alsó részét szántóvá alakította, a rét melletti alsó szántóból pedig rétet csinált. Annak a vevőnek tehát, aki ennek a birtoktestnek akár a szőlő, akár a szántó, akár a rét részét megveszi: okvetlenül kell vázrajzot készittetni, mely fekvés, alak és térfogat szerint pontosan kimutassa azt, hogy a megvett rész a vétel idejében hol és hogyan fekszik? és mily térfogattal bír?
