Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

131 14. §. Az 1867. november 8-iki rendelet 8. §-ának c) pontjában és az utasítás 74. §-ában emiitett főtelekjegy­zőkönyv alakítása iránt rendeltetik: a) azon községi telekjegyzőkönyv, melybe a jószág­test első részlete (a főhely, ahonnan a jószág igazgatta­tik) vétetett fel, képézi a főtelekjegyzőkönyvet; ehhez csatoltatnak a többi községi telekjegyzőkönyvek, melyekbe az egyes községbeli fekvőségek igtattattak; b) ezen egyesités a községek fekvési sorrendje sze­rint foganatosítandó és ha az összes telekjegyzőkönyvek birtoklapjai csak az iv első két oldalát töltik be: ezen ivek egymásba rakatnak, különben pedig egymás mellé füzetnek és hozzájuk a tulajdon- és teherlap számára üres ivek csatoltatnak; c) a főtelekjegyzőkönyvhöz cimlap fűzendő, melyen a főtelekjegyzőkönyv száma, a község és a jószág álta­lános neve kiteendő és az egyes községi telekjegyző­könyvek, melyekből a főtelekjegyzőkönyv összeállittatott, táblázatosan kimutatandók; d) mindegyik község telekkönyvében az ezen köz­ségben fekvő birtokrészletekről felvett telekjegyzőkönyv másodlata megtartandó s arra a főtelekjegyzőkönyvre való hivatkozás feljegyzendő. Ezen másodlatok azonban csak mint birtoklapok vezettetnek és a tulajdonos válto­zása, valamint a terhelések csak a főtelekjegyzőkönyv tulajdon- és teherlapján jegyeztetnek be ; e) a főtelekjegyzőkönyvbe csak az ugyanazon megye (szék, kerület) területén fekvő alkatrészek vehetők fel. A telekkönyvi test fogalma és jogi természete. A telekkönyvi test fogalmát és jogi természetét a hely­szinelési szabályokból és a telekkönyvi rendtartásokból hatá­rozhatjuk meg. Az 1853. ápril 18-iki igmr. 11 — 13. §-ai igy szólnak: 11. §. Több fekvő jószágok (földek összlete), melyekre nézve közösen; valamint minden egyes fekvő jószág, melyre nézve külön csak egy telekkönyvi levél (egy lap — folium) nyitandó, tehát csak egy telekkönyvi jegyző­könyv fölveendő, egy telekkönyvi jószágot képez. 12. §. Minden telekkönyvi jószág jogi viszonylatban egy egésznek tekintendő. a) Ennélfogva ugyanazon egy telekkönyvi jegyző­könyvben csupán egy oly birtok jegyeztethetik be, mely vagy egy személynek egyedül, vagy több személyeknek ugyan, de természetileg osztatlan tulajdona.

Next

/
Thumbnails
Contents